Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
gába szállani külömben leszen, akik hatvan, avagy száz, vagy két száz, avagy több esztendővel az előtt meg osztoztanak, mert azoknak úgy kell el járniok az ő törvinyekben, mint akki magva szakattul valami jószágot el kir, mert immár annyi időtől fogva az féle atyafiaknak nemzetsig szerint való liniájokról is csak állig lehet az emlékezet. Továbbá az meg holt atyafinak hagyott felesigit és leányit eresed, az féle jószágból el házaséjtania hogy kell, az mely jószág az ő ura és attyok halála után leán ágat nem illetne és az ő elejék idejében is valamely leán ágnak nem volt abban urasága, WERBŐCZY első Decretomának hatvan hetedik részében. JÓSZÁGNAK HATALMASUL EL foglalói, az jószágból azontól ismég hatalmasul ki vettethetnek Titulus LXVIII. HA VALAMELY EMBER A FÉLE JÓSZÁGNAK URASÁGÁBA HATALMASUL BE MENNE, mely jószág más emberre és nem ő reá szállott volna, tehát az, a kire az jószág szállott, azt a jószág foglalót az jószágnak uraságából megint hasonló hatalomnak általa esztendeiglen ki vetheti, és ki rekesztheti. Mert e féle hatalmast hatalommal szabad ki verni. De esztendő el múlásnak utánna az el foglaló ellen törvénnyel kell járni, és őtet az jószágnak méltatlan el foglalásáért rövid hivatalnak általa perbe foghatja. Hol az fel peres azt meg bizonyíthatja, hogy az jószág következő igazsággal rá szállott volna és kezéből foglalta volna ki. Az erővel foglaló miért hogy más embernek birodalmát erővel és hatalmasol magának tulajdonéjtotta, capitalis sentencián [halálos ítéleten] marad, az az fein, jószágán. Ugyan illyen mód tartatik az féle jószágoknak hatalmasol való el foglalásáról is, mely jószágoknak állattya szerint való uraságában sok időtől fogva lakott volna valaki, tudnia illik, hogy az jószágtól meg fosztatott ember, az el foglalót az jószágokból, ha lehet, hasonló hatalommal esztendeig ki vetheti és ki űzheti, WERBŐCZY első Decretomának hatvan nyolcadik részében. AZ SEMMI IGASSÁGNAK CLAUSULÁJÁRÓL, az az diákol kit nullum iusnak hinak, és minemű jószágok térnek ismég az el ajándékozóra, avagy jószágnak el adójára Titulus LXIX. HoGY HA VALAMELY VALLÁS LEVÉLNEK RENDIBEN EZT EZ CLAUSULÁT semmi jussát, az az semmi igasságát és az jószágnak uraságának tulajdonságát magának nem tartván vagy tudván vagy tudatlan bele írják. Az az jószág, az mely jószágról ez féle vallás lészen, soha arra nem száll, az ki az vallást tötte, még ha az kinek az vallást tötték, magzat nélkül vagy törvén szerint való successor [utód] nélkül ez világból ki múlik is, hanem Király adományára száll mindenestől fogva. De maga az vallás ez fellyül meg mondott clausula nélkül ha leszen és oda az vallásba nem írják, annak halála után törvén szerint való successora ha nem lészen, ismég arra tér, a ki neki ajándékozta, árulta, inscribálta volt, vagy akár mi nemű okokból cseréből, vagy egyéb szolgálattyáért vallotta volt, vagy magzatira, vagy utánna valókra és azon első törvényére és igasságára tér, mert az jószágba menésnek tulajdonságát és uraságát magának tartotta volt, WERBŐCZY első Decretomának 69. részében. MI LEGYEN AZ JÓSZÁGRÓL való cserélis és miért találtatott az cserélis Titulus LXX. JóSZÁGNAK CSERÉLÍSE NEM EGYÉB, HANEM KÉT AVAGY TÖBB FÉL KÖZT való jószágoknak magokban viszontag való el váltása, és törvén szerint egy másra való szállása. Az jószágnak el cserélise találtatott kediglen egykippen békességes állapatnak meg nyeréseirt. Más képpen ismég bősiges gyümölcsnek haszna vételéirt. Mert némellyeknek jószágok az ő lakó helyektől oly igen távol és messze földön vagyon helheztetvén, hogy az oly távol való jószágoknak gond viselisire többet készerejtetnek költenie, hogy nem mint az mennyi hasznot az jószágból vehetnének. Némellyeknek kedeg jószágok az hatalmasoknak veszedelmes és erő szerint való szomszédságok miatt pusztolásra jutnak. Sokaknak ismég az féle jószágok miatt mindenkoron annyira való perek és háborúságok vagyon, hogy még éccaka is azok mia nem nyughatnak, úgy hogy onnét sokkal több károkat hoznak, hogy nem mint hasznot. Minek okáért minden falus avagy jószágos ember az ő jószágából magának törvén szerént és szabadon hasznos cserét tehet, fiai és leányi avagy attyafiai ok nélkül való tilalmok avagy ellene mondások ellen is. De az jószág beli rész, kit cserébe néki adnak, azon képpen holta után, nemzetsig szerint való attyafiára, avagy oszlás attyafiára száll, mint az egyéb jószág beli része, az mellyen az cserélis lött volt, mely az attyafiaira törvén szerint való következésnek erejével szállandó volt volna, WERBŐCZY első Decretomának hetven részében.
