Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

FOGADOTT FIAK IS IGAZ NEMESSEK lesznek és nemessé tétetnek Titulus VIII. FOGADOTT FIAK IS IGAZ NEMESSEKNEK MONDATNAK, TUDNI ILLIK mikoron valaki urak avagy nemessek közzül valamely parasztot, avagy nemtelent magának fogadott fiává vészen és az ő jószágába örökössé teszi, és Király consenzusa, az az az engedelme az illyen fogadáson lészen, és annak utánna az jószágba bele iktattya magát. Mert az fiúvá fogadásnak rendi Király engedelmivel, a donációnak, az az az adománynak ereit egyenlő képpen tartja az fiúág tétellel, és az paraszt avagy nemtelen és az ő fiai igaz nemesseknek tulajdonéjtatnak WERBŐCZY első Decretomának nyolcadik részében. NEMESSEKNEK FŐ ÉS KIVÁLTKÉPPEN való szabadságokról Titulus IX. NEMESSEKNEK FŐ ÉS KIVÁLT KÉPPEN VALÓ SZABADSÁGOK NÉGY. ELSŐ Hogy senki a nemest idézetlen és törvin szerint való kárhoztatás nélkül meg ne meri senki kérísire és kiáltására fogni, hanem csak szánszándokkal való gyilkosságban, falu égetésben, orzásban, tolvajlásban és erővel való paráznaságban. Mely gonosz cselekedettben tisztessígit, hírét, nevit és nemessígének szabadságát el veszti. És ezekben az vétkeknek helin, ha lehet, még paraszt kezi is meg foghattya, és meg büntetheti. Ha kedeg az véteknek heliről el fut, és el szalad, törvén szerint kell keresni és kárhoztatni. MÁSOD SZABADSÁG Hogy mind az egész ország beli nemessek mint fellyül WEBŐCZY első Decretomának negyedik részének végiben meg vagyon írván, senki hatalmába nincsenek, hanem csak az koronázott fejedelemnek hatalma alatt vadnak. Kiket vagy azok közül valamellyet még az fejedelemis törvin nélkül és az más fél meg hallgatatlan sem szemílyében, sem marhájában törvén szerint való hatalommal meg nem bánthat. HARMAD SZABADSÁG Hogy mind az egész ország beli nemessek mint fellyül WERBŐCZY első Decretomának negyedik részének végiben meg val, az az okkal való szolgálatra nem köteles, sem valami adás szerint való fizetést vagy vámot vagy harmincadot nem tartozik adni. És ez féle fizetésekből mindenestől ki vétettek az nemessek és csak hogy tartoznak ez országnak oltalmaírt vitézkedni. NEGYEDIK szabadság Hogy ha valamely Király vagy fejedelem az nemesseknek szabadsága ellen igyekeznék valamit tenni, mint az második ANDPEE Királynak Decretomában meg vagyon írva, hát minden nemes ember, hütlensígnek nótája nélkül ellene állhat, és mind örökké ellene mondhat, az nemesseken kedig itt ez helyen derék szerint eresed minden urakot, érsekeket, pispekeket, százlós és nagyságos és mind egyéb ez ország béli nagy urakat, kik mikíppen fellyül meg vagyon írván, egy és egyenlő szabadságokkal mindenkoron meg erőséjtetnek, WERBŐCZY első Decretomának kilencedik részében. HOGY AZ KIRÁLY EZ ORSZÁGBÉLI uraknak és nemesseknek mindeneknek igaz és törvén szerint való örökössé Titulus X. KlRÁLY MINDEN MAGVA SZAKATT URAKNAK ÉS NEMESSEKNEK IGAZ ÉS TÖRVÉN szerint való örököse, mert minden jószágok ez magyar országi szent koronától reá szállásnak ereivel nemzetsíg szerint függnek és néznek, törvén szerint való örökös urok el fogyatkozván. Honnét ez régi jóvá hagyatott szokás jött, hogy ember csak egy ki váltképpen magának való személy lévén, Király consensusa nélkül jószága felől semmi örökké való szerzíst nem tehet, sőt csak még szálogban sem kötheti közböcsnek felette, mint ide alá ezen dologról nyilvában magyaráztatik meg. Azon fejedelem minden prelátussoknak, az az pispekeknek, érsekeknek és egyéb egyházi férfiaknak igaz és törvén szerint való örökössé azonképpen. De nem annyiban, hogy az jószágot az egyháztól el idegenéjtené, hanem csak annyiban, hogy mikoron az egyházi tiszt üres lenne, más egyházi rendnek mind egyházával egyetembe, az érsekeknek és pispekeknek confirmációjok [megerősítésük] éppen meg maradván bírnia adhattya, mellyek római szent egyháznak birodalmának alatta lennie esmértetnek WERBŐCZY első Decretomának tizedik részében. /