Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
SOLDOSOKNAK LE SZÁLLÁSOKRÓL és nyugovássokról Ooldosok az sereg le szállásának utánna tulajdon jószágokba nyugoggyanak, mert ha egyéb ember jószágában fekesznek, szabad az jószágból ki űzni, ha mi kárt tesznek, ha kedeh nem bír vele, az espánnak meg mongya, és az espán tartozik leg ottan azokat inteni, hogy ki mennyének és az kárt meg fizessék, hogy ha nem engednek, azokat meg fogja, ő magokat Királnak meg büntetni külgye, marhájoktól az kár tételt meg igazéjcsa, ha kedeg az espán elég nem lenne rá, tehát az vármegye tartozik mellette fel kelni, ha penig az espán rest leend, Király tartozik az káros embernek panaszkodássára az espán jószágából az káros embernek igazat tenni és az népet onnat el űzni, LÁSZLÓ Király első Decretomának húszon harmadik részébe. Szoldosok és tiszttartók mind Királlyé és mind az országé, ha szükség lészen, az ország határa kívül is el mennyének, de az egész kösség ez ország határán kívül ne kételenítessék menni, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának tizen hetedik, és negyedik Decretomának huszadik részébe. J. artást az ő tulajdon földén és osztozó attyafiáén vagy uráén vagy tisztiben senki ne merjen tenni három gira bírság alatt, mert az espán más három girával el szabadíttya, ha kedeg az espán ezt el mulatná, hát az tartott ember vagy az úr az tartó embert vagy az helyett mást, ki ugyan ott lakik, ahol az tartó ember, köz helyen meg tarthattya, mind addeg, mig őtet mind marhájával egyetembe el bocsáttyák, és az hat gira bírságról ugyan ott az köz helyen elég tétel lészen, LÁSZLÓ Király első Decretomának nyolcvan hetedik részébe. Az tartást, az köz helyen való bíró elejbe így vagyon, hogy az az tartó ember espán levelével vagy vice espánéval, vagy szolga bíróéval, vagy egyéb bizonyos tanoságokkal meg bizonyítja, hogy az tartandó embernek urától vagy bírájától igazat kért és igazat nem töttek, így az köz helynek ura vagy az kárnak és minden kölcsignek terhe alatt, kit az illyen tartásból vehetnének, tartozik meg tartani törvént és igasságot, és elég tételt tenni annak marhájából, ki törvin szerint el kárhoztatott, még tulajdon fogságával is, ha marhájával el nem éri, az adósságokról, kiket törvin szerint előtte el értenek, hanem ha az meg tartott ember valamiképpen erővel az bíró kezéből el szaladna, illyen módon az köz bíró tudomán tétellel meg menekednék, LÁSZLÓ Király első Decretomának nyolcvan hetedik részében. X artást valamely nemes emberen ha ki teszen, vagy jobbágyát uráirt meg tartja, az meg tartottnak eleven díján és az marhának böcsin marad, ha az nemes embert vagy marháját meg tartja, ugyan azon büntetéssé, de ha mi kereseti vagyon az nemes emberen, espánnya előtt vagy vice espán előtt, vagy szolga bíró előtt, vagy ország bírái előtt keresse, LÁSZLÓ Király első Dec. 88. részébe. És fele tartásnak bírái kedeg legyenek az espán, vagy vice espán és szolga bíró, az vármegye beli, azhol az illyen méltatlan tartássok lesznek, kik az illyen méltatlan tartásról és nemesseknek és jobbágyoknak bosszúságokról törvint és büntetést és elég tételt tehessenek. Ahol kedeg ez féle tartások az espánok jószágában lesznek, tehát az egész nemessig az szolga bírákkal egyetembe az illyen espánok felől törvint és igazat tehessenek. Ahol kedeg az nemessig nehezlene azt tenni, tehát az espán, az ország bírái elejbe hivattatik, ha kedeg az nemesség törvint teszen az espán felől, ha mely fél meg nem elégedik vele, az ország bírái elejbe veheti Király udvarába, LÁSZLÓ Király második Decretomának huszadik részébe. Továbbá Király városiban, Királyné Asszonyéban, szabad várasokban, mező várasokban, falukban és egyéb jószágokban, azon várasokban lakozó polgárok ez féle tartást az felyül meg mondott büntetésnek alatta, kit tárnok mester, vagy az ő fölettek való meg vehesse, semmiképpen ne merjék tenni, hanem köz helyen, azon képpen mint meg mondok, ettől el válva, hogy ha valaki sérelmet, halált, gyújtást, és ez féle gonosságot tenne, kit ha meg foghatnak, törvént tegyenek felőle, és érdeme szerint meg büntessék, LÁSZLÓ Király első Decretomának nyolcvan kilencedik részében. Szembe való adós, ki az adósságot nem tagaggya, meg tarthatik, és ez ország szokása szerint felőle törvin tétettetik, ugyan ott LÁSZLÓ Király első Decretomának nyolcvan kilenc részébe. AZ FÉLE TARTÁSRÓL KI három gira bírság alatt tiltatik meg HA KI VALAMI TARTÁST nemes emberen teszen TARTÁS PÉNZRŐL X artásnak ura vagy képebeli ember, kit ő hogy munkájáirt vegyen, negyven pinzt vehet, az falu bírája kedeg tizen két pinzt ugyan ott.
