Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
PRÉPOSTOK ÉS KONVENTBELI APÁTOKRÓL Prépostok és konventbeli apáturok tarcsanak alattok mennél kevesb pap barátot hetet, és az priornak és az custosnak az nevét bele írják az levélbe, ki az konventből kél ki, hogy ha valami vétek essík az levélben, hát méltó büntetéssel, tudni mint tisztinek el vesztéssévei, mint meg vagyon LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven harmadik részében írva, úgy büntessék meg, LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven negyedik részében. PRÉPOSTSÁGNAK ÉS APÁTURSÁGNAK ruha viselíssiről Prépostságot és apátúrságot senki paraszt ruhába ne visseljen, de esztendeig tiszti vesztése alatt, azért ruháját fel vegye, LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven nyolcadik részébe. Prépostságot és apátúrságot Király paraszt uraktól el vegye, és szerzetes atyafiaknak aggyá, LÁSZLÓ Király harmad Decretomának harminc eggyedik részében. És hogy az prépostságok és apátúrságok az egyházaktól el vétessenek, kikhez ragasztottak és az szerzetnek meg adassanak, LÁSZLÓ Király ötöd Decretomának húszon hetedik részébe. PRÓKÁTOR MEG HÍVÁSRÓL és per le szálléjtásról Prókátorát meg híni és perit le szálléjtani senki nem teheti külömben, hanem az per mig függ, és még el nem végeztetett, új ítíletet kedeg a ki a perben el esett, mindenkor kérhet, a mikor akar, és a pert az új itíletnek erejével fel indíthattya. De az nyerettes felet, az sentencianak execuciójától meg nem tarthattya, még az új ítílet erejével is, per non venienciam kedeg az ki marad, mint új ítíletet kírhet, mind az más félét az axecuciótól, mind az ítílő mestert az sentencia levélnek ki adássátói mindenkor, mikor lehet, meg tilthattya, LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven részébe. Ezt ez regulát ércs az hosszú perekben, kikben valami törvén folyássok szóltak lenni, mert az rövid perben mind insinuációnál mely ki kezdetett, az sentencianak ki mondassanak napján, mind a perben tilthatja és mind prókátorát terh nélkül meg híhattya, LÁSZLÓ Király negyed Decretomának tizen negyedik részébe. VÁRMEGYE SZÉK IN VALÓ prókátor meg hívás Prókátor meg hívás vármegye székiben három forinttal lehet, kinek két része az espáné, vice espáné és szolga bíróé, az harmad része kedeg az peressé, ugyan azok bírák előtt, vagy ő közölök valamellyik előtt lehet, de ha Király udvarába vitettetik az per és ott az espán, vice espán és szolga bíró szentenciáját jóvá haggyák, az meg hívásnak terhe meg kettőztetik, és hat forintra vétetik. Prókátor meg hívás polgári törvényben az pernek haza eresztéssének előtte vagy utánna, ha lészen is, azon módon kell lenni, mint az bírónak széki folyássá tartja, az ki előtt az felelet lőtt. AZ QUARTÁKNAK KI ADÁSÁRÓL az plébánosoknak C^uartát érsekek, pispekök, apáturak és egyéb egyházi fejedelmek a plébánossoknak kiknek tartoznak, az ő dézmájokból ki aggyák, ha kedek valamely plébános valami igazát mongya az quartához, törvén szerint keresse LÁSZLÓ Király harmad Decretomának ötven részébe. REPULSIO R.epulsiónak mondatik, mikor az mely fél perit meg nyerte, és az bíró sentenciájával igaz tételre menne, de az meg győzött fél hátra űzi. Repulsio valamiképpen lészen vagy tőrnek mutatásával, vagy ki vonásával, vagy bottal, akár kedeg buzogánnyal, vagy népnek sokaságával, vagy csak fenyegetéssel és rettentésekkel, az execucio meg bántassék, minden koron repulsiónak ítiltetik, mert elég bizonság arról az, ha az győzött fél az meg nyert jószágnak, uraságának kívüle találtatik. Első repulsiónak elein marattsága egy gira arany volt, ki hetven két forintot tött. Másod repulsio ugyan azon dologban ha lött statucióban, restaurációban és estimációban, hatalom és jószágnak el vesztessen, köz tudománban kedig és revisióban, az az meg látásban, azonképpen hatalmon és perének el vesztessen marad, LÁSZLÓ Király első Decretomának 55. részébe. De maga ugyan azon LÁSZLÓ Király ötödik Decretomának 4. részében meg magyaráztatik, hogy az másod repulsióból örök hitetlensig következik, mint meg vagyon írván WERBŐCZY másod Decretomának 75. kinek jószágának két része az Királyé, harmad része kedig az peres félé és Király sem tehet kegyelmet az peres fél részéről, hanem ha peressivel meg békéilik.
