Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
JÓSZÁGOT KIRÁLY IGASSÁGÁVAL Királtól meg kérni Jószágot Király igasságával Királytól el kérni ha az contradictionak, az az tilalomnak ellene el foglallyák, ha az más fél az espánt kiri, tehát tartozik az espán ez féle hatalmas foglalókat inteni, hogy kezeket az jószágból ki vegyék, ha nem teszik, másszor ugyan azon ellenzők az espánt ha kérik, leg ottan először az jószágot meg értvin tartozzanak ez féle hatalmassokat meg fogni, és az jószágból ki vetni, és az jószágnak köz becsinek meg fizetésére erőltetni. Hogy ha az espán erre elég nem volna, az vármegye intetvén, erre az espántól, tartozik mellette fel kelni, és minden segitsiggel neki lenni, hogy ha az vármegye is azt nem tehetné, Király az espán által intetvin, tartozik az jószágot el foglaltatni, LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven hetedik részében. Ugyan azon Decretomának ötven kilencedik részében ez ragasztatik hozzája, hogy ha az kirő meg nem bizonyíthatná Király igasságát kérvén, az jószágnak becsin maradgyon. Ha penig az törvinnek végének előtte az jószágnak birodalmába magát be eresztené és hasznát vönné, hatalmon maraggyon. Továbbá azaon LÁSZLÓ Király másod Decretomának tizen eggyedik részében azt töttek hozzá, hogy kárán és minden ahoz valón el maraggyon az sérelmes ember ellen, ha kedeg az espán, ez fellyül meg mondott dologban tunya volna, tisztitől meg fosztassék, és annak felette az böcsüt és az más félnek minden kárát tartozik meg fizetni. AZ KINEK KIRÁLY JÓSZÁGOT ád A z kinek Király jószágot ád, Király nevével, el ne foglallya, se oltalmazza. De az önnön tulajdon nevével foglallya és oltalmazza, úgy, hogy Király neve csak bele se elegyeggyék az perbe, LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven nyolcadik részébe. MAGVA SZAK ATT JÓSZÁGRÓL Jószágot, kinek magva szakad, az espán és szolga bíró köz és közép renden való nemes ember kezéhez aggyá tartani, ki ugyan azon vármegyébe lakik, és ki az hasznáról számot tartozik adni az mértékletes kölcsigtől el válva, mind addig, mig Király udvarában az törvinszékben meg hirdettetik, hogy ha valamely atyafiakat vagy asszonyállatot vagy Királt illet, ha ki mongya, hogy őtet illeti, esztendeig az ő igasságát elő hozván, övéjé kell lenni, ha övéjé teheti, ország udvarbírája bele iktassa. Ha Kedeg az bizonságban meg fogyatkozik, Király igassága marad benne, és az kik reméllik igasságokat hozzája, Király kezéből keressék. De azon közben felesége és leányi az jószágból ki ne vettessenek, mig nem az igasság meg értessék, hogy ha leán ágat is illet, ha nem megy is, felesége és leáni ki ne vettessenek, miglen az ő jegy ruhájáról és negyedekről elég tétel leszen, az atyai ház, atyai jószágnak negyed részével mindenkoron az eladatlan leánnak hagyattatik bírni, az házas kedig az negyedért pénz fizetéssel rekesztetik ki, ha kedeg paraszt emberhez megyén, az atyafiak akarattyából az ő negyedének szabad uraságába marad, LÁSZLÓ Király első Decretomának hatvan részébe. SZÁLOGOSJÓSZÁGNAK periről Jószágnak szálogosnak perit az vármegyének székiben is meg itilhetik, száz forintig, de terh nélkül, LÁSZLÓ Király ötöd Decretomának hetedik részében. JUDICIÁLIS LAJSTROMRÓL Judiciális lajstromnak minden esküttszék ülőnek mássának kell lenni, és mindennek az ki kívánnya látni, meg kell mutatni, tartoznak erre még az itilő mesterek is, LÁSZLÓ Király negyed Decretomának ötödik részébe. JUDICIÁLIS LEVÉLNEK FEL vételének móggya Judiciális levél, az első, az utolszerivel mindenkor előbb vétessék fel, azonképpen az hivatal és azoknak az lajstroma az octavának mind végéig tarcson, kiből ha valami törvén folyás támad, az reportaciónak utánna is egyéb pereknek előtte végeztessék el, kiket el vigezvin egyéb perek, kiket még fel nem vöttek, LÁSZLÓ Király harmad Decretomának ötödik és negyed Decretomának harmadik részében. JUDICIÁLIS ÉS SENTENCIA levelekről Judiciális és sentencia leveleket az octavának az vége felé osszák ki, hogy ha valamely peres valami okkal magát meg mentheti, ne láttassék jószágától hertelenséggel hagyattatni, vagy fejével meg büntetni, mert az judiciálist ugyanis úgy szokták írni, ha okos okkal magát meg nem mentheti, az okok kedeg, mellyek legyenek lásd meg, meg menekedik.
