Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

Haladéknak maga nemeseknek árva is örülnek, mely haladék az oly perben is meg égettetik, a mely attyok idein kezdetett, de csak jószág dolga felől, és ok leveleknek be vetisséről, mert ez féle dologban még törvén szerint való idősöknek is meg engettetik az fejedelmektől. Esztendeig való haladék meg engettetik az magva szakatt jószágról való perben is, hogy az ki magát bele avattya, esztendeig meg bizonyéthassa, hogy ő hozzá tartozó, LÁSZLÓ Király első Decretomának hatvan részébe. HAMIS LEVELET TUDVÁN és szánszándékkal az mely káptolon szerez H amis levelet az káptolon vagy konvent tudván és szánszándékkal ha szerzend, úgy mint hamissak és hamis hitűek, pecséteknek és tiszteknek, paraszt bírák kedeg kapitális szentencián és az önnön tulajdon jószágoknak, kik ő magokat illetnék, és pecséteknek, konventeknek, a kik ez féle hamis levélnek szerszésében és pecsételésében jelen voltának, tüzes pecsét nyomtassák az homlokokba, közönséges Decretom parancsollya, LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven harmadik, és hatodik Decretomának tizen negyedik részébe. HOGY AZ HATALMAK AZ hivatalnak utánna első octáván meg ítíltessenek Hatalmak az hivatalnak utánna első octáván meg ítíltessenek, ha kedeg leszen az hivatal, ok levélnek el vételének meg keresése felől, az ok levélnek elő hozásának másod octáva engettetik, LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven harmadik részébe. KISSEB HATALOMRÓL ÍCisseb hatalomnak kit hínak, kár tétel, bosszúság és egyéb hántások, kit ha tulajdon szájával meg vall, az al peres is, csak száz forinton marad bírájának, és az peres félnek, és az kár és az kölcség meg fizettessék, LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven negyedik részébe. HATALMASSÁGGAL FOGLALÓKNAK jószágoknak el adásáról H atalmassággal foglalóknak jószágit Király valakinek akarja, el adhattya, de ez országbelieknek, és nem idegeneknek, LÁSZLÓ Király második Decretomának 5. részében. KIRÁLY HŰTLENIRŐL hogy senki várasába és házába be ne fogattassanak Hűtleneket, Király hűtlenit, senki várába, kastéllyába, házába, várossába, falvaiba be ne merje fogadni, de ha valamellyik bíztában valamely urához vagy baráttyához fut, negyven napig büntetís nélkül nála tarthattya és vele Király kegyelmeirt, kit ez után mindenkor meg kell engedni, Királyhoz mehet, vagy levelet küldhet, kegyelem nyerni, és törekedhetik vagy magát meg igazéjtani, vagy ártatlanságát meg magyarázni, de ha az Király kegyelme meg nem nyerettethetik, és ismég ezt az hítlent hozzája fogaggya, az vár vagy az hely, ahová fogaggya, Királynak foglaltatik, LÁSZLÓ Király első Decretomának nyolcvan eggyedik részébe. AZOKNAK HITEKNEK ITILETIRŐL, kinek külömb külömb országokban vagyon jószágok Hiteket ha oly embernek Ítélnek az octáván, kiket mind egycer kellyen le tenni, hogy kinek külömb külömb országokban vagyon jószága, tehát egy helyen egycer le tegye, és az bírótól más napot kérjen, más helyen való le tételre, kit terh nélkül meg kérhet, de maga az más felet reá kell inteni, az az hitre kell tenni, LÁSZLÓ Király negyed Decretomának tizen hetedik részébe. HITNEK MÓGGYÁRÓL Hitnek móggyát LÁSZLÓ Király első Decretomának harmainc harmadik részében azon képpen magyarázza, az mint SIGMOND Király nagyob Decretomának húszon eggyedik részében írja.