Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

ATTYA SENTENCIÁZÁSÁNAK utánna született fiú az atyai jószágot meg válthattya í, avagy nem Titulus LXIII. DE ITT KÉRDETTETIK, HOGY HA AZ ATTYA SENTENCIÁZÁSÁNAK UTÁNNA született fiú, kinek az attyai jószágból (mint fellyül is meg mondatott), semmi rísz nem engettetik lennie, az atyai jószágot, mely jószágot az sentencianak [ítéletnek] erejével el foglalták, az bíró kezéből és az pereséből, avagy kedeg egyebekéből akár kikéből, az jószágnak köz bocsi által meg válthattya é, avagy nem. Mondván, hogy meg válthatja, mert az vírnek, és szülének származása ez féle jószágoknak mégis az szomszédságnak és határosságnak erejét tartja. Azért ha az sentencianak általa el foglaltatott jószágnak meg váltása törvin szerint az szomszédoknak és határosoknak meg engettetik, az fiúnak is, ki az sentencia után születtetik, az jószágnak meg váltása törvén szerint meg engettetik, WERBŐCZY másod Decretomának hatvan harmadik részében. MIT KELL MIELNI, HA AZ atya a fiával, avagy minden attyafival egyetembe meg sentenciáztatik Titulus LXIIII. ATYA AZ FIÁVAL, VAGY MINDEN ATTYAFIÁVAL, VAGY KEDEG EGY SZEMÍL Ő maga, ha meg sentenciáztatik [elítéltetik], az jószágot mint kell meg váltani. Az fejedelemnek gráciájának [kegyelmének] általa, kire efféle sentenciázott embereknek jószágoknak tulajdonsága és öröksíge megyén és néz. Kiket ha az szomszédok, vagy határosok hozzájok váltották, tehát az sentencianak utánna született fiak, vagy az atya, fiával, vagy minden attyafiával, akár kedeg egy szemíl, Király kegyelme segítvén, az szomszédok és határosok kezekből csak azon első törvényen, törvin szerint való kínálást tevén ki vehetik. Az szomszédok kedeg, és az határosok csak azoknak jószágát válthattyák hozzájok, kiknek törvin szerint való successorok [leszármazottjuk] nincsen, kikre kellene az jószágnak szállani. Mert ha successori lesznek, ha akarják, az meg váltás inkább őköt illeti, hogy nem mint szomszédokot, WERBŐCZY másod Decretomának hatvan negyedik részében. KIRÁLY UDVARÁBA ki adatik sentencianak általa, még Tót országban, avagy Érdélbe való jószágok, kik vadnak is, el vesztetnek é, avagy nem Titulus LXV. TOVÁBBÁ KÉRDETTETIK, HOGY HA VALAMELY NEMES EMBER, KINEK EZ Magyarországba és Tótországba, avagy érdélbe is jószága vagyon, az octavákon, avagy egyéb törvínyeken, kik itt Magyarországba, avagy Tótországba, vagy kedeg Érdélbe szolgáltatnak, nagyobb hatalomnak dolgába, capitalis sentencián, avagy feje válcságán maradand, minden jószágát mind ez két országba és Érdélbe kik vadnak helheztetvén, eccersmind egyetembe el veszti e, avagy csak azokat az jószágokat veszti el, ahol az mely országba az sentencia ki mondatik. Azt kell mondani, hogy jól lehet némely törvén tudóknak vélekedésével közönsigesen mindenütt és akár mely országokban is, avagy hozzá tartozandókban ki jószági vadnak, az sentenciázott embernek, csak egy helyen mondatik el veztenie. De maga ez vélekedés nem tartandó. Mert minden bírónak csak az ő bírósága alatt vagyon hatalma. Mostan kedeg nyilván vagyon, hogy dalmáciai, horvát országi és Tót országban, avagy erdéli vajda az vármegyékben, kik Magyar országhoz testesükének ítílnie való hatalmok és birodalmok nincsen, hanem csak az ő tiszti alá vettettekben. És viszontag az Király udvarában való több rendelt bírák is magokat más bírónak birodalmába nem elegyéjthetik. Mert máskíppen semmi választása nem lenne az országoknak és egyenlőképpen az ítíleteknek, mely külön és külömb időbe, és külömb módon mindenkor szokott szolgáltatni. És annak okáért szokták ez clausulát is az bírák sentencia levelébe is be írnia. Ez Magyarországnak környékében, avagy ez Tót országnak, avagy ez Érdélnek tartományában. De maga hűtlensígnek dolgába csak egy sentencianak általa is, avagy kedeg Király adományának általa, csak hogy az donáció törvin szerint tétetett legyen, minden jószágát mindenütt és akár mely országokban, ez magyari koronához vettetett és helheztetett tartományokban legyenek, el vesztetnek. Mert az koronának birodalma, melynek ellene az hűtlensíg lészen, minden országokra és alája vettetett tartományokra egyenlően ki terjed. Mind az által az jószágnak execuciója és el foglalása csak azon bíró által, az ki előtt ez féle hűtlensígnek sentenciája hozattatik, mindenütt meg nem lehet, de az hűtlen ellen való executiót és jószágnak el foglalását, az ő birodalmának kívüle valókat, a bírónak, kinek birodalma alatt az jószágok vadnak, az dolognak bírája levele által tartozik meg jelenteni, WERBŐCZY másod Decretomának hatvan ötödik részében.