Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

rangot kapott. Filiái voltak: (Óhuta 373 rk lakossal, 3/4 óra távolságra; Répáshuta 74 rk lakossal, 3 óra távolságra). 84. Az első katonai felvétel XX. 13. szelvénye alapján lokalizálható. 1771-1772-ben alapította Fazola Henrik a település magját képező vashámort a nagyolvasztó kiszolgálására. Közigazgatásilag nem, területileg Diósgyőrhöz tartozott. 1673-tól Alsó- és Felsőhámor, 1904-től Hámor. 1950-ben Miskolchoz csatolták. 86. 1950-ben Miskolchoz csatolták. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Görömböly filiái voltak még: Boldizsár malom 3 rk lakossal, 1/2 óra távolságra; Lukhegy malom 7 rk lakossal, 1/2 óra távolságra; Pukancs kocsma 5 rk lakossal, 3/4 óra távolságra; (Tapolca 9 rk lakossal, 2 óra távolságra). 87. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. 88. A "t" forrás fürdőnek (thermae) írja le. A "B" forrás a pr-hoz tartozó szőlőhegyet kamarai birtokként hozza. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvénye alapján lokalizálható, mely egyúttal Csabához tartozóként tünteti fel. 1950-től Görömböllyel együtt Miskolc része. 89. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. 90. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. 92. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 95. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvénye alapján lokalizálható, ahol is vendégfogadónak tüntették fel. A BAZMLT.Bm.T.138/2.(XIX.század eleje) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. 96. 1933-ban egyesült Mezőnyékkel Nyékládháza név alatt. 97. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvénye alapján lokalizálható. 96. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 99, Az 1776-os református felmérés ("r") a következőképpen adja meg a hívek számát: "44 református gazda, 44 más vallású gazda." Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Mályi plébániai rangot kapott. Filiái voltak: (Kistokaj 17 rk lakossal, 3/4 óra távolságra; Ládháza 16 rk lakossal, 1 óra távolságra; Nyék 126 rk lakossal, 1 óra távolságra; Vakarács pr 16 rk lakossal, 1/4 óra távolságra; Lyukhegy kocsma - rk lakossal, 1/2 óra távolságra); Deszkás malom 5 rk lakossal, 3/4 óra távolságra, Kisfokaji malom 5 rk lakossal, 2/4 óra távolságra. 100. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvénye alapján lokalizálható, ahol is vendégfogadónak tüntették fel. A BAZMLT.Bm.T.138/2.(XIX.század eleje) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. 101. 1878-ban Mindszentet, 1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Hámort és Szirmát, 1982-ben Bükkszentlászlót csatolták Miskolchoz. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Miskolc filiái voltak még: (Jenke pr 7 rk lakossal, 3/4 óra távolságra; Mindszent 201 rk lakossal, 0 óra távolságra); Veresrák kocsma - rk lakossal, 1/4 óra távolságra. 102. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvénye alapján lokalizálható, ahol vendégfogadóként tüntették fel. 103. Közigazgatásilag nem, területileg Miskolchoz tartozott. 104. Leomlott pálos kolostor. Az első katonai felvétel XX. 13. és XXI. 13. szelvényén nem található. 105. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható, ahol is vendégfogadónak tüntették fel. Lipszky Poga és Szakáld divertikulumokból álló faluként írta le ("Muhi vicus constat ex divert. Poga et Szakaid"). Muhi történeti név. Az ekkor Poga néven önálló puszta, mely korábban a tatárjáráskor elpusztult Muhi mezőváros prédiuma volt, 1928-ban vette fel a történeti Muhi nevet. A kataszteri felmérés a prédium határát Önöd mezőváros határával együtt írta le, de a BAZMLT.Bm.T.148/1-a.(XVIII.század vége) jelzetű térkép önálló pusztaként hozza. Fényes Elek Poga és Szakáld területét a következőképpen adta meg: "3480 h. szántó, 1645 h. rét, 4644 h. legelő, 53 h. nádas, 384 h. mocsár, 254 h. belsőség; össz. 6057 h.". 106. Az elpusztult Muhi mezőváros tárgyalt korszakunkban ténylegesen álló prédiuma. 107. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható, ahol is vendégfogadóként tüntették fel. Poga prédium pusztája. 110. A BAZMLT.Bm.T.128/1.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XXII. 16. szelvényén nem található. 111. 1904-től Mezőnyék. 1933-ban egyesült Ládházával Nyékládháza név alatt. 112. A BAZMLT.Bm.

T.14C/l-a.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvényén nem található. 113. A kataszteri felmérés Poga és Szakáld (Muhi) prédiumok határát is Ónod mezővároséval együtt írta le. Fényes Elek Ónod mezőváros határát a következőképpen adta meg: "1340 h. szántó, 2904 h. rét, 350 h. legelő,