Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)
Jegyzetek
467. Ma Szlovákiához tartozik Závada néven. 1904:Hegyzávod, 1920:Závada. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 468. Ma Szlovákiához tartozik Zalobin néven. 1904:Újszomotor, 1920:Zalobin. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 469. A predium Zsalobinához való besorolása az "L" forrás alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Zsalobina alapján történt. A rendelkezésre álló források alapján lokalizálása nem volt lehetséges. 470. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "244 ref; más vallásúak csak 3 háznépből állók". Ma Alsódobsza. 1873:Kisdobsza, 1904:Alsódobsza. 471. A Golop patak ketté osztja a falut, amelynek egyik fele Felsőgalop néven korszakunkban Abaúj vármegyéhez tartozott, majd 1882-ben Zemplén vármegyéhez került. Ma Golop. 1892:Golop. 1888-1892: Alsógolop + Felsőgolop = Golop. 472. Az "r" forrás Zempléni egyházmegyéhez tartozó maternek hozza és a következőképpen adja meg a hívek számát: "Catholikusok kevesebben, Oroszok legtöben". A sárospataki uradalomhoz tartozott (Id. "B" forrás). A sátoraljaújhelyi pálos konventé volt (Id. "B" forrás). Ma Sárazsadány. 1873:Zsadány, 1904:Bodrogzsadány, 1949:Bodrogzsadány + Sára = Sárazsadány. 473. Az "r" forrás Zempléni egyházmegyéhez tartozó maternek hozza és a következőképpen adja meg a hívek számát: "R. Cathol és Oroszok többen vágynak. Szerentsre járnak Isteni tiszteletre". A "K" forrás Harangszó pusztát Harangßo névformában mint Bekecs pusztáját hozza annak határán belül. 1951:Bekecs + Szerencs = Szerencs, 1957:Bekecs újra önálló. 474. A "K" forrás Harangod pusztát Harangßo névformában mint Bekecs pusztáját hozza annak határán belül. A "P" forrás leírása szerint Harangod pusztán három ház állt, ebből kettő diversorum volt - ezek egyikében reformátusok laktak - és még egy pásztorszállás. E közlés alapján csatoltunk Harangodhoz három adatsort, hogy 9 rk lakos az egyik kocsma és a pásztorszállás együttes rk lakossága volt. 475. A kocsma Bekecshez való besorolása a "P" forrás és a térkép alapján történt. 476. A kocsma Bekecshez való besorolása a "P" forrás és a térkép alapján történt. 477. Mind a görög katolikusok, mind az evangélikusok anyaegyháza Borsod vármegyében található. 478. A prédiumot az "L" forrás Felsőlúchoz tartozónak jelzi, a későbbi térképeken azonban Berzék határában szerepel. Az első katonai térképfelvétel XXII 14. szelvényén Sárkány W.h. névfelirattal látható. 479. A "p" és a H p(gk)" források faluként írják le. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "A reformátusok sokai többen vágynak minden más vallásúaknál". A bodrogkeresztúri plébános Paulovics Mihály, aki a plébániai telket birtokolja (Id. "B" forrás). A "P" forrás közli az anyaegyház területén ideiglenes szőlőmunkán dolgozó katolikus hívek becsült számát: az adat mind a táblázatban (5. 9. és 10. hasáb), mind a katolikus mutatóban közlésre került. 480. Az urasági kocsma (Lebuj néven) és téglaház Bodrogkeresztúrhoz való besorolása a "P" forrás alapján történt. 481. A bodrogkeresztúri plébános Paulovics Mihály, aki a plébániai telket birtokolja (Id. "B" forrás). Révész Pál és Imre fundussal rendelkezik a külsőségekben (Id. "B" forrás). Ma Bodrogszegi. 1950:Bodorgkisfa!ud + Szegi = Bodrogszegi. 482. Az első katonai térképfelvétel XXIII 12. szelvényén a név nélkül szereplő malom (m), két kocsma (w.h.) és a két major (m.h.) jellel azonosíthatók a "P" forrás által megjelölt épületek. A "V" forrás Olaszliszkához tartozóként írja le, de a kataszteri felmérések térképei alapján Bodrogkisfalud prédiumának tüntetjük fel. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Bodrogkisfalud alapján történt. Az "L" forrás prédiumként és erdőként hozza (sylva et praedium). Ma Szegilong. 483. A "p" forrás, és a "B" forrás ott, ahol a bodrogkeresztúri plébánost mint birtokost tünteti fel, falunak nevezi. A "B" forrás másika szerint gr Klobusiczky Antal szőlőhegyen volt birtokos. A "B" forrás szerint Aißdorfer, Kazinczy és Klobusiczky urak szőlőhegyeket bírnak. A bodrogkeresztúri plébános Paulovics Mihály, aki a plébániai telket birtokolja (Id. "B" forrás). Az első katonai térképfelvétel XXIII 13. szelvényén Puszta Szeg felirat jelöli szórt épületjelek mellett. Ma Bodrogszegi. 1904: Pusztaszeg, 1914:Szegi néven önálló község, 1950:Szegi + Bodrogkisfalud = Bodrogszegi (ideiglenes neve Bodrogkisfalud), 1951:Bodrogszegi. 484. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "28 pár ember vagyon réf., minden más vallásnál több". A sátoraljaújhelyi pálos konventé volt (Id. "B" forrás). Nedeczky János szőlőket birtokol (Id. "B" forrás). 485. A források közül az "n" és a "K" mezővárosként, a "V" hegyaljai városként, míg a többi faluként hozza: A "b" forrás nem jelzi a település jogállását. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "Minden más vallásúaknál több". A "g" forrás híveinek számát a következőképpen
