Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)

Jegyzetek

587. Az "L" forrásnál lásd Csergő alatt. Az első katonai térképfelvétel XXIV 9-10. szelvényén Felső Scergy és Also Scergy névfelirat szerepel egy lazán összefüggő nagyobb házcsoport mellett. A felső ÉK-re van Alsótól, a patak mentén, Alsó a patak és az út találkozásánál. Kocsmára utaló jel nincs. 588. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "2 ref. házanép". 589. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "A ref.-ok többen vannak a rk.-nál". Vályinál a falu leírását az I. kötet Jobbítások függelék alatt találjuk, aholis Vályi Deregnyőt mezővárosként hozza. A "K" forrás szintén mezővárosként írja le a falut. Ma Szlovákiához tartozik Drahnov néven. 1920:Drahnov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 590. Vályi mind Dubrava, mind Dubróka név alatt Dubrókát írta le. Ma Szlovákiához tartozik Dúbravka néven. 1904:Dobróka, 1920:Dúbravka. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 591. Lipszky Kis- és Nagykamonyáról ír, Butkához sorolva a prédiumokat. Vályi csak egy prédiumról tesz említést. Az "n" forrás, Lipszky, Vályi, az 1877-es helységnévtár, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye történeti helységnévtára 1870-1983. című kiadvány Butkával együtt említi, mivel a térképen Dubróka területfoltjában szerepel, adatait annak blokkjában szerepeltetjük. Az első katonai térképfelvétel XXV 8. szelvényén 3 név nélküli épület jele látható ott, ahol későbbi térképeink Kis- és Nagykomonyát jelölik. Ezen ábrázolás alapján valószínű, hogy csak az egyikük volt lakott. Járási besorolása a T forrás hiányában Dubróka alapján történt. Népszámlálási adatait lásd Butka alatt. 592. Lásd Kiskamonya jegyzetét. 593. Ma Szlovákiához tartozik Falkusovce néven. 1920:Falkusovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 594. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "Számos gazdák találtatnak benne". Az "R" forrás hiányában Alsózempléni egyházmegyébe sorolva. 595. Az "r" forrás az ungi egyházmegyéhez tartozó Nagyráska filiájaként hozza. Ma Szlovákiához tartozik Kopcany néven. 1920:Kopcany. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 596. Gr Dőry húgával egyetemben: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadságot bír (Id. "B" forrás). Nedeczky János: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadságot bír (Id. "B" forrás). Almásy fivérek: Közös birtoklás (Id. "B" forrás). Szirmay Antal: legeltetési és faizási szabadságot bír (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Brehov néven. 1948:Brehov. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 597. A malom Imreghez való besorolása a "p" forrás és térképek alapján történt. 598. Ma Szlovákiához tartozik Kacanov néven. 1920:Kacanov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 599. Ma Szlovákiához tartozik Leles néven. 1927:Kapona, 1938:Kaponya, 1942:Kaponya + Lelesz = Lelesz. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 600. Ma Tiszakarád. 1904:Tiszakarád. 602. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "127 ref. gazda cselédestül". Az "R" forrás hiányában Alsózempléni egyházmegyébe sorolva. 603. A prédiumot Vályi Kisgéreshez tartozóként írta le (Id. Vályi Szentes címszavát III. köt. 396. o.). 604. A "p" és a "p(gk)" források faluként hozzák. A királyhelmeci plébános neve Lupocs Ádám, aki a plébániai telket bírja, míg a tanító az iskola telkének birtokosa (Id. "B" forrás). Kemetsei és társai: Közös birtoklás (Id. "B" forrás). Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "Számmal meghaladnak más vallásuakat. Szentesbe és Perbenyikbe járnak templomba ...". Az V forrás "árva ecclesia"-nak ismeri. Gábóczi és társai: Közös birtoklás (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Král'ovsky Chlmec néven. 1920:Král'ovsky Chlumec, 1948:Král'ovsky Chlmec. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 605. Ma Szlovákiához tartozik Bara néven. 1920:Malá Bara, 1960:Malá Bara (Kisbári) + Vel'ká Bara (Nagybári) = Bara. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 606. Az "r" és az "R" forrás Kis- és Nagycigándot egy faluként hozza, és híveik számát együtt adja meg. A "p" forrás Kis- és Nagycigándon együtt ír le 3 rk hívőt. Az Egri egyházmegye schematizmusa is együtt hozza a református hívek számát Kis- és Nagycigándon. Ma Cigánd. 1923:Kiscigánd + Nagycigánd = Cigánd. 607. Ma Szlovákiához tartozik Dobra néven. 1920:Dobrá. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 19441992:Cs, 1993:Sk. 608. Az "r" forrás Zempléni egyházmegyéhez tartozó Nagygéres filiájának hozza, és a következőképpen adja meg a hívek számát: "fele lakosa réf.". Ma Szlovákiához tartozik Maly Hores néven. 1920:Maly Gyres, 1948:Maly Hores. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk.