Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)

Jegyzetek

401. A predium lokalizálása a Magyarország távolsági térképe Bp. 1897. (175. szelvény) alapján történt. 402. Az "e" forrás matere filiáival egyetemben hozza hívei számát, amely így 1071 főt tesz ki. Ma Szlovákiához tartozik Merník néven. 1904:Merészpatak, 1920:Merník. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 403. Ma Szlovákiához tartozik Medzilaborce néven. 1920:Medzilaborce, 1965:Medzilaborce (Mezőlaborc) + Wydran (Vidrány) = Medzilaborce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 404. Ma Szlovákiához tartozik Micakovce néven. 1904:Mikevágása, 1920:Micakovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 405. A predium Micsákhoz való besorolása az alaptérképek alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Micsák alapján történt. 406. Ma Szlovákiához tartozik Michalok néven. 1873:Mihálkó, 1904:Felsőmihályi, 1920:Michalok. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 407. A Keglevich-féle sztropkói uradalom részeként a család megosztás nélkül, közösen birtokolja (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Miková néven. 1904:Mikó, 1920:Miková. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 408. Ma Szlovákiához tartozik Minovce néven. 1904:Minyevágása, 1920:Minovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 409. Ma Szlovákiához tartozik Skrabské néven. 1904:Tapolymogyorós, 1920:Strabské, 1927:Skrabské. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 410. Ma Szlovákiához tartozik Mrázovce néven. 1873:Mrázóc, 1904:Dér, 1920:Mrázovce. 19201992:Cs, 1993:Sk. 411. Ma Szlovákiához tartozik Breznica néven. 1873:Nagybresnice, 1904:Nagyberezsnye, 1920:Breznica. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 412. Gr. Dőry húgával egyetemben: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadságot bír (ld."B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Kvakovce néven. 1873:Dobra, 1904:Nagydobra, 1920:Dobriany, Vel'ká Dobra, 1927:Dobrá nad Ondavou, 1965:Dobra nad Ondavou (Nagydobra) + Trepec (Kisterebes) + Kvakovce (Nagykőpatak) = Kvakovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 413. Ma Szlovákiához tartozik Nová Kelca néven. 1920:Vel'ká Domasa, 1965:Vel'ká Domasa (Nagydomása) + Kelca (Kelese) = Nová Kelca. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 414. Az ungvári uradalom része (Id. "B" forrás). Megelőzően a jezsuiták birtokában volt (Id. "K" forrás). Vályi Bisztra név alatt négy falut írt le Zemplén vármegyében: Ezek közül kettő az Orosz előnevet kapja az azonosításban, egy Sáros vármegyében fekszik, a negyedik pedig az eddigi három egyfajta egyvelege, amelyet a birtokosok okán itt említünk meg. Ma Szlovákiához tartozik Bystrá néven. 1898:Sztropkóbisztra, 1904:Hegyesbisztra, 1920:Bystrá. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 415. Ma Szlovákiához tartozik Turány nad Ondavou néven. 1902:Sztropkóhrabóc, 1904:Kisgyertyános, 1920:Hrabovec, 1946:Vysny Hrabovec, 1965:Vysny Hrabovec (Kisgyertyános) + Turany nad Ondavou (Turány) + Petejovce (Kispetőfalva) + Valkov (Kisvalkó) = Turany nad Ondavou. 19201992:Cs, 1993:Sk. 416. Ma Szlovákiához tartozik Ruská Kajna néven. 1904:Oroszkánya, 1920:Ruská Kajna, Vysná Kajná, 1927:Ruská Kajna. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 417. Ma Szlovákiához tartozik Rusky Kazimír néven. 1904:Felsőkázmér, 1920:Rysky Kazimír, 1927:Rusky Kazimír. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 418. Ma Szlovákiához tartozik Rusky Krucov néven. 1904:Felsőkrucsó, 1920:Rusky Krucov. 19201992:Cs, 1993:Sk. 419. Ma Szlovákiához tartozik Pakastov néven. 1904:Sártó, 1920:Petrovce, 1943:Petrovce (Sártó) + Pakastov (Zemplénpálhegy) = Pakasatov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 420. Ma Szlovákiához tartozik Ruská Poruba néven. 1904: Oroszvág ás, 1920:Ruská Poruba. 19201992:Cs, 1993:Sk. 421. A "K" forrásban lásd Tokayt a Tokaj címszó alatt. Ma Szlovákiához tartozik Tokajik néven. 1904: Felsőtokaj, 1920:Tokajík. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 422. Az "L" forrás Oroszvolyát Fiassal együtt hozza (Ruská-Wola cum Fias). 1882-től Oroszvolyka néven Sáros vármegyéhez tartozott. Ma Szlovákiához tartozik Ruská Vol'a néven. 1873:Oroszvolyka, 1904:Kisszabados, 1920:Ruská Vol'a. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 423. A lakott hely Oroszvolyához való besorolása az 1877-es helységnévtár, és az "n" és a "p(gk)" források összevetése alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Oroszvolya alapján történt. A prédiumként besorolt lakott hely Sáros és Zemplén vármegyék határán fekszik: Zemplén vármegyéhez tartozó részét Zemplénfias néven is megtalálhatjuk a XIX. század végi térképeken. Az 1877-es helységnévtár Volyafias néven sorolja Oroszvolyához. A népszámlálási