Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)
Jegyzetek
107. Szécskeresztúrhoz való besorolása a "p(gk)" forrás alapján történt. 108. Vályi Szécspolyánka és Nagypolena leírását Nagy Polyánka címszó alatt hozva összekeveri. A birtokosok és a térképi azonosítás segítségével különítettük el a nevezett helységeket. Ma Szlovákiához tartozik Secovská Polianka néven. 1873:Szécspolyánka, 1904: Szécs mező, 1920:Secovská Pol'anka, 1948:Secovská Polianka. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 109. Vályi kétszer írja le Szilvásújfalut: egyszer Szilvás Újfalu, másszor Vámos Újfalu címszó alatt. Vámosújfalut ezen kívül mégegyszer leírja. A Vámos Újfalu néven hozott helység beazonosítása térkép segítségével történt. Ma Szlovákiához tartozik Slivník néven. 1873:Szilvásújfalu, 1920:Silvas, 1948:Slivník. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 110. Az "L" forrás is Szilvásújfaluhoz tartozónak jelzi. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Szilvásújfalu alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXIV 9. szelvényén név nélküli m.h. felirat jelöli. 111. A "b" forrás Natafalvával együtt hozza. Ma Szlovákiához tartozik Stankovce néven. 1873:Sztankóc, 1920: Stankovce, 1964:Podhorany, 1969: Stankovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 112. Ma Szlovákiához tartozik Trnavka néven. 1873:Tarnóka, 1920:Ternavka, 1948:Trnavka. 19201992:Cs, 1993:Sk. 113. Ma Szlovákiához tartozik Dvorianky néven. 1873:Techna, 1904:Szécsudvar, 1920:Dvorianky. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 114. Téhnához való besorolása a "p(gk)" forrás alapján történt. 115. Járási besorolása a "t" forrás hiányában térkép alapján történt. A tőketerebesi pálos konventé volt (Id. "B" forrás). Az első katonai térképfelvétel XXV 8. szelvényén a mezővárostól híd vezet át egy széles, vízjárta helyen. Ennek túlsó oldalán 36 épület mellett Paris felirat, további 18 épület jele mellett Wizsranka névfelirat olvasható. Ma Szlovákiához tartozik Trebisov néven. 1873:Terebes, 1904:Tőketerebes, 1920:Trebisov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 116. Tőketerebeshez tartozását az "L" forrás is jelzi. Járási besorolása a T forrás hiányában Tőketerebes alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXV 8. szelvényén a mezővárostól híd vezet át egy széles, vízjárta helyen. Ennek túlsó oldalán 36 épület mellett Paris felirat, további 18 épület jele mellett Wizsranka névfelirat olvasható. 117. Lokalizálása az alaptérkép alapján történt. Szirmay hivatkozott müvében Tőketerebeshez tartozó várként említi. 118. Tőketerebeshez való besorolása az "L" forrás alapján történt. Járási besorolása a T forrás hiányában Tőketerebes alapján történt. 119. Ma Szlovákiához tartozik Tusice néven. 1873:Tusa, 1920:Tusice. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 120. Ma Szlovákiához tartozik Tusická Nová Ves néven. 1873:Tussaújfalu, 1904:Tusaújfalu, 1920:Tusická Nová Ves. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 121. Az Aspremont-féle borsi uradalomhoz tartozik (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Zemplínska Nová Ves néven. 1873:Upor, 1920:Úpor. 1964:Úpor (Upor) + Stanca (Isztáncs) + Zemplínsky Klecenov (Zemplénkelecsény) = Zemplínsky Nová Ves. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 122. Ma Szlovákiához tartozik Vranov nad Topl'ou néven. 1873:Varannócsemernye, 1904:Csemernye, 1920:Cemerné. 1970:Cemerné (Csemernye) + Vranov nad Topl'ou (Varannó) + Hencovce (Hencfalva) = Vranov nad Topl'ou. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 123. Az "L" forrás Szacsúrhoz tartozónak jelzi, azonban térképén nem ábrázolja. A későbbi térképek Varannócsemernye határában ábrázolják a pusztát, amelyen ~ a p(gk) forrás szerint ~ két lakott hely is volt. 124. Varannócsemernyéhez való besorolása az alaptérkép alapján történt. Járási besorolása a T forrás hiányában Varannócsemernye alapján történt. 125. Ma Szlovákiához tartozik Vranov nad Topl'ou néven. 1873:Varannóhosszúmező, 1904:Varannómező, 1920:Vronské Dlhé. 1944:Vronské Dlhé (Varannómező) + Vranov nad Topl'ou (Varannó) = Vranov nad Topl'ou. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 126. Ma Szlovákiához tartozik Vojcice néven. 1873:Vécse, 1920:Vojcice. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 127. Vécséhez való besorolása a "p(gk)" forrás alapján történt. 128. Vécséhez való besorolása a "p(gk) H forrás alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXV 7. szelvényén és a rendelkezésre álló források alapján a név nélküli, s valószínűleg összevont közlés nem lokalizálható. 129. Ma Szlovákiához tartozik Vechec néven. 1873:Vehéc, 1920:Vechec. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 130. Almásy testvérek: közös birtoklás; a garanyi uradalom része (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Vei'aty néven. 1873: Velejte, 1920:Vel'aty, Velatín, 1927:Vel'aty. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 131. Velejtéhez való besorolása a "p(gk)" forrás alapján történt.
