Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - A kezdetektől 1849-ig

e raktártermek belső berendezései, vasablakai, vasajtói látványnak is szépek, az országban egyedülállóan idézik a 1819. századi levéltárak hangulatát. A 20. század elejétől az Archívum melletti folyosón, majd az 1950-es évek második felétől a földszinten nyitottak újabb termeket a gyarapodás számára. Az iratokat többszöri szükségraktárakba költöztetés után az 1970-es évektől a volt megyeházán kialakított raktárakban helyezték el véglegesen. Az emeleten és a földszinten új termeket adtak át a gyarapodó gyűjtemény számára, így 15 raktári szobában őrizzük a történeti Zemplén vármegye teljes írásos múltját. A levéltár logikai rendjének kialakítója Szirmay Antal vármegyei főjegyző volt, aki 1777—1785-ig végezte munkáját jó érzékkel, hozzáértéssel, nagy gondossággal. A Szirmay elvei szerint kialakított logikai rendben, a számozott polcokon és fiókokban sorakoznak az iratok, a nyitott polcokon az iratokhoz kapcsolódó segédkönyvek. Azért is érdekelte a levéltári munka, mivel történetírói ambíciói voltak, ennek eredményeként a levéltár első tudományos kutatójaként a levéltári adatok felhasználásával, 1803-1804-ben megjelentette Zemplén vármegye történetét és történeti földrajzát. A korábban legényei Pintér Márton főjegyző által két tárgyi csoportra elkülönített iratokat négy tárgyi csoportba rendezte és újra lajstromozta. Szirmay levéltári érdemeit Kazinczy egyik - a levéltári munkáról írt - jelentésében így méltatta: „... Szirmay Antal Úrnak atiétai erejét, fáradhatatlan s ágát s könnyen dolgozását csudálni fogja minden, aki Levelestárunkat megpillantja s elnézi, hogy annak, aki ezt a nagy munkát megtéve, mit kelle csak megolvasnia is. Ha a Gondviselés nekünk ezt a szerte-