Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

FÜGGELÉK - Levéltár-történeti érdekességek vendégkönyveinkből 1909-1950 között

lésben. Paikert válaszolt és Eöttevényit a külügyi társaság lelkének nevezte aki ahol van a legtöbbet használ a hazának és a jövendőnek. .Sátoraljaújhely 1933. dec. 22-ikén. Meczner Tibor vm. ftárnok. Feljegyzem még hog 11-kor hivatott jó barátsággal, ami igazán közszeretetben álló főispánunk Kozma György és megemlítette, hogy el voltak ragadtatva a látottak felett természetesen a levéltári anyagot illetően!! — említette a főispán hog van neki eg unicum számba menő „törvényhatósági tudósítások"gyűjteménye és mutatott többek közt eg Dajka nevezetű egén tői megvételre felajánlott 1598ból származó hitvitázó nyomtatványt — s hogy mi annak az^ értéke — én 10 P-re értékeltem, s mondottam, ha máma szándéka szerint 20 P-t elküld érte gavallérosan meg van fizetve. - Ugyanekkor mondottam, hog a Dajka családnak újhelyi az^ előneve s ig érdekel engem ez^ a leszármazott, akinek mutatta a levelét, amelyben csakugyan újhelyi névvel szerepel és hivatkozik a kommunisták által ellopott számos okiratra. Megjegyzem végül mint érdekességet, hog a^ „Egység" pártjának újhelyi titkára Molnár János (ifi. parnói) szintén itt volt és említette a következőket: Temes vármege nagybátyát parnói Molnár Viktort emlékezésből eg régi Hunyady karddal ajándékozta meg azonban mindazt ami a kard ereklye minőségére vonatkozott a kardról kitörölte a megye és újból dedikálta!! — Jellemző a történelmi érzékünkről — végül az^ eltávozóknak megmutattam 3 drb Barkóczy-Batta családi levéltári ládát a Dókus padról, amelyek szidrágott fából lerongyolódott börcafatokkal tanúsítványaként a nemtörődömségnek szinte égbe kiáltván panaszolják mostoha sorsukat: mi vár nálunk mindenre, ha meg nem mentjük ahhoz^ értő egyének: az^ e/rothadás, elkallódás: feltüzelés!! sorsától magán kezekben.