Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

— A mező- és erdőgazdasági üzemek közül a telkibányai erdőgondnokság 1946—1950 közötti katanyaga érdemel figyelmet. Ez a szerv 1946—1949 között a Magyar Állami Erdőgazdaságok (,J\Áállerd

,,

j Telkibányai Erdőgondnokságaként, 1949-től a Sátoraljaújhelyi Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat Telkibányai Erdőgondnokságaként működött. Az 1945 után létrejött szövetkezetek katai három csoportra tagolódnak. — A kisipari szövetkezeteken belül a két legjelentősebb fond a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet 1951—2004 közötti és a sátoraljaújhelyi székhelyű „Toldi" Vasipari Szövetkezet 1967-2003 közötti katanyaga. — A kereskedelmi jellegű szövetkezetek közül kevés került levéltárunk őrizetébe (3 fond), terjedelmük is csekély. — A szövetkezeti iratanyagon belül a legnagyobb terjedelmű a mezőgazdasági szövetkezetek katanyaga, amelyen belül pinceszövetkezetek, borászati szakszövetkezetek és mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyaránt megtalálhatóak. Közülük is kiemelkedik terjedelmével a taktabáji székhelyű Taktaközj Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és elődei, 1958—1991 közötti, a bodrogkeresztúri Béke Pinceszövetkezet 1970-1997 közötti, valamint a ágándi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és elődjei 1960—1987 közötti katanyaga. Az egyházi szervezetek fondjai közül jelentős forrásértékkel bk a piarista rend sátoraljaújhelyi rendházának 1668—1948. évi katanyaga. Ebben adatokat találhatunk a rend gazdálkodására, valamint oktatási tevékenységére, de forrásokat találunk egyes hkes tanárokról, diákokról is. Ebben a fondban van a kkes növénynemesítő, Katona Dénes tudományos munkál-