Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - A kezdetektől 1849-ig

Vármegyeházunk s írásaink a tatárjárásban s egyéb háborgásokban könnyen elveszhettek. A Fő-Herceg egy régi jegyzőkönyvet akara látni, s azt elébe tevén. Lehet, ezt még most is olvasni? Kérdé. Oh igen. A mi szemeink gyakorolva az effélékben, ezt oly folyvást olvassák, mint a mostaniakat A jelen-voltak úgy kívánák, hogy mutatnánk elő valamely nevezetességeket, s én az Archívárius dolgozó szobájából előhozám az Autographok csomóját. Szerencsém vagyon Királyi Fennségednek azt a nevezetes levelet előmutatni, mely által nagyanyja, az általunk szeretett Mária Terézia jelentést teve, hogy atyja megholt, s a kormányt általvette. Az emlékeztetés a Fő-Herceget igen kedvesen zavarta meg. Altalvette azt kezemből, s végig olvasá. Ugyanezen csomóból ezalatt míg a Fő-Herceg a Nagyanyja levelével foglalatoskodott, kiszedtem némely nevezetesebb Generálisok kézírásaikat, s végre az Erdélyi Fejedelmekét.. ..Jelt adának, hogy az ebéd vár bennünket, s mentünk." Közismert Kazinczy történetírói működése, de több családtörténeti kézirata, így a családjával rokon Szirmay-ház és a Rákóczi család genealógiája még kiadásra vár. Levéltári munkája során a kezébe került, számára érdekes iratokra feljegyzéseket tett, a tudós ember pontosságával kiegészített, magyarázott. A levéltári mutatókban összesen 347 bejegyzése található, melyek híres emberekre vonatkozó, értékelő, bíráló, magyarázó szövegek. Érdemes lenne az iratokra tett szétszórt jegyzeteit összegyűjteni, melyek nagyon sok kultúrtörténeti adatot tartalmaznak. Kazinczynak gondja volt arra is, hogy az utódok, a kutatók, történészek mindent épségben megtaláljanak, ezért bizonyos restauráló munkákat is végzett, megrongálódott iratokat öszszeragasztott, elmosódott, elhalványodott szövegrészeket át-