Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

ri szükségeire nézve vett volt fel ezer forintott Enczingertűl; de nem oly véggel léválta, hogy az meg írt jószágot annak fel vételével, quocunque titulo magátúl és maradékitúl el idegenítette volna; másként is nem csak annyi, hanem egynehány ezer forintott érő lévén szegénynek Siroki jószág-beli portiója. És mivel a Nyári Família azon Siroki jószágban lévő jussát redimálta az Aulica Kamarátúl, a mostani fel fegyverkezésnek és hadakozásnak kezdeti előtt húsz ezer rénes forintokon, melynek is medietása az említett jószágnak proportiója szerint, redundált a szegény édes uramra, a fele penig a több compossessorokra, kik ma is in dominio vadnak, és csak én vagyok szegény árváimmal együtt excludáltatva, holott az említett nagy summa pénzt ugyan Bécsbe a szegény uramnak maga részirül nagy interesre fel kellett venni és az Aulicát contentálni, a mellyel cum interesse ma is adósok vagyunk, és idővel meg várják s meg is veszik rajtam és maradékimon az creditorok. így lévén a dolog, a közönséges igazságnak rendi szerint úgy teczik, azoknak kellene bírni azon jószágot, a kik nagy summa pénzen redimálták, s még ma is adósok a Németnek nagy summájával és interessé vei, hogy avagy csak esztendőnkint való jővedelmébűl annak a jószágnak, interessérűl tehetnék contentatiót, hogy így végre még anyira ne nevekednék interese, mint a capitalis summa. Ugyan azon jószágban, imitt amott, az említett Német Possessorok nagy épületeket erigálván, és azokat nem csak egy úr részire való földre vagy fundusra, hanem más Úr részire való sessióra is extendálták, és így lévén a dolog Méltóságod Vezérlő Fejedelem s Méltóságos Consilium, Nagyságtok s Kegyelmetek az iránt való igazgatásaiul mind nékem árváimmal, s úgy a több compossessoroknak is kellene tovább várni, a mint hogy magam s árváim részirül alázatosan esedezem Nagyságtoknak s Kegyelmeteknek. Mivel penig mind maga szegény édes uram, s mind édes attya néhai Haller György uram, neveletlen gyermekségekben maradtak árvaságra, tutorok és curátorok gondviselése alatt educáltattanak, és míg ember korra jutottak, sok változásokat szenyvettek jószágokban, és hihető dolog, jószágoknál való levelei el tévelyettenek, mellyekkel mások ellen magokat némelly impetitorok ellen defendálhatták volna, a mint a Diós Győri Jószág aránt volt rövidcsége az Eperjesi Terminuson szegény édes uramnak, és mind Itílő Mester Uramnak s mind a Nemes Kamara tagjainak eleget instált pro dando respirio, de azt nem obtineálhatta; hanem az Itílő Mester sietett azon causât deliberative concludálni és sententiát pronunciált a Diós Győri Jószágnak el ítílésérűl. És jóllehet post executionem volt azon és munkálkodott benne szegény édes uram, hogy beneficio novi judicij refomnáltathassa az említett processust; de a megírt Itílő Mesternek is halála, és mostani állapattya is közönségesen Édes Nemzetünknek és Hazánknak interveniálván, intentióját félben kellett hadni. Az Eperjesi Törvény után az meg mondott idők alatt excludáltattak voltunk azon Diós Győri jószágunkbúi, mellynek is jóllehet most, a