Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

de valóban meg eset nékem a kudúlás (noha ugyan levelében nem emlékezik Nagyságod irántam). Midőn adjutantomtól értettem irántam való beszédit Nagyságodnak, hogy bár hadmad(sicl) részint szolgáltam volna hazánknak, a mennyi excessust tettem és nincs is velem hasonló hivatalban levők között excessivusab nálamnál, csak a hasamat töltöm (bár volna miből.) Meg vallom Kegyelmes Uram, midőn azokat hallottam, annyira el szomorottam és el ke­serettem, hogy még most sem feleithetem el, jutván az eszemben, gyermek­ségemtől fogvást többire sok nyomoruságim, nyughatatlanságim és notabilis kárvallásim után kardviselésemnek utolyára ez légyen jutalma, a holott ha­zám szolgálattya mellet nagyob becsületet vártam, de bezzeg sokkal aláb szállottam, de így szokot jádzani a világ az emberek fiaival, hol fel emeli, hol le teszi. Mind ezekben áldassák Istennek szent neve. Nagyságod Kegyelmes Uram jól tudhattya, én hazánk szolgálattyára sem ígíretért, sem adományért, sem gazdagulásért nem gyűttem, sőtt azok iránt mások oblatióit contemnál­tam, el hattam a magaméval együtt, csak hogy Édes hazámnak szolgálhassak, de hogy némely rosz hamis nyelvek miat meg gátoltattam és nem aplicáltat­tam, arról nem tehetek. Isten a ki a szívek visgáloja, ítéli meg. Mind azokat meg is bünteti, az kik nem igaz szíves, hanem hízelkedő színes haza fiai, az kik sok féle szín és praetextus alat az igazakat is kíványák impediálni, gátal­ni és el vonni a haza szolgálattyától, ezeket már én régen által látván, juthat eszében Nagyságodnak, hogy alázatossan instáltam vala, hogy nem sub­sistálhatok mostani tisztemhez képest a szolgálatban, nem lévén magamnak értékem hozzája, hanem méltóztatot volna Nagyságod olyat accomodálni he­lyettem (a kik is elegen vadnak), kik magok értékekből alkalmatosabban min­den excessus nélkül végben vihettík volna helyettem a haza szolgálattyát. Ujóbban is alázatossan instálok Nagyságod előtt, ménesen meg ezen mostani hivatalomtol, Isten fel gyógyítván feleségemet, akar Felséges Urunk, akar Nagyságod oldala mellet a mint értékemmel fel érhetem, kívánok alázatossan szolgálnom, ajálván Nagyságod kegyelmességében magamat, maradok mint Kegyelmes Uramnak Nagyságodnak alázatos szolgája Andrásy Pál. Datum Monok die ultima July 1710. A Regimentek csoportozasának most sem hallom híreket. Ugy veszem észben, a tisztek csak immel ámmal látnak a katonaság eőszve gyűtésekhez, csak anyira való katonát sem kaphattam eddig, hogy Krasznahorka fele küld­hettem volna reportumért. Tott Márton Uram itt lévén nálam, küldöttem ma, ha csak hat-hét katonát talál is, hozzon bizonyost, mivel távúiról hallom, hogy Viard Demőhöz szállót volna. Az élés iránt már nem volna fogyatkozás, csak volna kivel be vinni Krasznahorkára. Ugy látom, ha keményebben nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom