Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Abaúj és Torna megyék 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 2004.

Bevezetés a „Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

3. Jogállás 4. Térképszelvényszám 5. Birtoklási, gazdasági és egyéb adatok 6-6. A népszámlálás ház, háztartás és népességszám adatai 9. Vallási megoszlás 10. Egyházigazgatási beosztás 11. Nyelv volt neve, vagy azt nem jegyezték fel. Ezekben az esetekben kerek zárójelek ( ) között a forrásban található körülíró forma tömörített változatát adjuk, kiegészítve a terület nevével, ahová a település lokalizálható. Az általánosan használt latin terminológia (civitas, oppidum, pagus, praedium stb.) rövidítésével jelöltük. Ha forrásaink meghatározása egységes, forrásjelölést nem használtunk. Ha különbségek vannak, a források keletkezési idejének sorrendjében közöljük a változatokat, rendszerint csak a többségi megítéléstől eltérő adatnál szerepeltetve a forrás jelölését A „külterületi lakotthely" összefoglaló fogalma ismeretlen volt a tárgyalt időszakban, így ahol a jogállást a források nem jelölik, ez a rovat üresen marad. A mellékletben közölt 1 : 144 000 méretarányú térkép négyzethálóját jelölő, római és arab számok kombinációjából áiló jelzet. A birtoklási adatok származhatnak a népszámlálásból (n), a Helytartótanácsi (b) vagy a Curiai (B) anyagból, illetve Vályi országleírásából. Utóbbi a birtokosnak csak a vezetéknevét közli. A felesleges ismétlések elkerülése végett, ha ez megegyezik a többi forrásból teljes névvel ismert tulajdonos nevével, Vályi művének betűjele is szerepel a teljes név mögött. A személynevek helyesírásában a Magyar Országgyűlési Emlékek forrásközlési szabályzatában foglaltak voltak irányadók.

11 A XIX. századra rögződött névforma megállapításához elsősorban Nagy Iván Magyarország családai, másodsorban Kempelen Béla Magyar nemes családok című adattára volt irányadó. A forrást jelölő betűk az ily módon egységesített névalakok mögé kerülnek. Ha a források a birtokosok neveinek felsorolása helyett „compossessores" megjelölést adtak, vagy Vályi „birtokosai több uraságok"-féle körülírást alkalmazott, meghagyjuk a forrás eredeti szóhasználatát. A birtokos neve után közöljük, ha a terület valamely uradalom része volt. Mivel erre egyedüli forrásunk a B-vel jelzett birtokos-összeírás, a forrás jelölésétől itt eltekintettünk. E rovatba kerülnek a vám- és harmincadhivatal, postaállomás létére, a vásártartásra vonatkozó adatok. Utóbbinál az állandó időpontokat dátummal jelöltük, de ha ez valamilyen jeles nap, erre zárójelben hívjuk fel a figyelmet. A változó, zömmel húsvéthoz igazodó időpontok esetében megmarad az eredeti latin dátumjelölés (Rogate, Laetare stb.), amit a rövidítésjegyzékben Szentpétery Imre Oklevéltani naptára szerint képzett magyar nyelvű körülírással magyarázunk. Mivel mind a hivatali adatok, mind a vásáradatok zárt adattárból származnak, a forrásjelöléstől eltekintettünk. Itt van lehetőségünk egyéb kiegészítésre, például az első katonai felmérés ipari objektumaira vonatkozó közlésekre is. A korábban ismertetett forrásközlések számadatainak újraközlése. Mivel az adatok eredete egyértelmű, a forrásjelölés itt elmarad. A két vízszintesen is összefüggő adatosziop a felekezetenkénti összeírások alapján közli a lélekszámot és az egyházigazgatási beosztást. A római katolikus (rk) és görög katolikus (gk) felekezetre vonatkozó adatok minden esetben a Pfarrtopographie-ból származnak, így ezt külön nem jelöljük. Az izraelita felekezet számszerű adatai a népszámlálás (n) eredeti íveiről, illetve a feldolgozási táblákról származnak, mivel az adatok forrása ez esetben is egyértelmű, jelölése elmarad. A görögkeleti és a protestáns felekezetek adatai megyénként, területenként eltérő forrásból származhatnak, de ahol egy felekezetre csak egy forrás áll rendelkezésre, ennek előszóbeli meghatározása után az adattárban a forrásjelölés már nem szerepel. Abban az esetben, ha csak a felekezet jefenlétére van adatunk, vagy erre csak következtetni tudunk, a létszámhoz két pont kerül. Az egyes településeken beszélt nyeív(ek)re közöl adatokat a Lexicon Locorum, az egyik birtokos-összeírás (b), valamint Korabinszky és Vályi, ezeket természetesen jelöljük. A nyelvi adatok latin, német és magyar megjelölése 11 A Magyar Országgyűlési Emlékek Sorozat 1607-1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata. = Századok, 1974. 108. évf. 2. sz. 436-475. p.