Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilégiumokkal nem rendelkező contribuensek

ból csupán 31 az olyan appertinentia, amely egy egész fundus tartozéka. A többi egynyolcados, egynegyedes, vagy kis számban kétnegyedes fundustartozék, de az esetek közel egynegyedében tartozék nélküli. A számítógépes (CD-n található és mellékelt) feldolgozás alá vett négy 18. század második feléről tanúskodó összeírásból a contribuensek Miskolc társadalmában betöltött arányszámát igyekszünk megállapítani. Az 1764. évi kémény és pince összeírásban 1142 contribuens családfő került összeírásra, ami a városlakók 64,16%-át teszi ki. Közel 20 évvel később a contribuensek összeírt száma 349-el emelkedett, így ekkorra már 1491 családfő conscribáltatott. Mindez a 80-as évek Miskolc társadalmának 64,35%-a. Pontosítás végett a 80-as évek másik kiválasztott összeírásának adatai mellett se menjünk el. Itt a contribuens családfők száma 1429 fő, ami a társadalom 63,09%-ával egyenlő. Végül a század vége felé közeledve, pillantsunk bele a 1790. évi kémény és pince összeírásba. Itt a 2620 névvel szereplő miskolci adózó társadalomból 1769 fő nem nemesi származású. A nemtelen lakosság ekkor 67,52%-nyi része az adózó családfőknek. Az 1828. évi országos összeírás™ összesítésében is a nemes lakosság és még számtalan társadalmi réteg mellőzése mellett az adózó családfők száma 2850 fő. Ha hiszünk a miskolci lakosság lassú, de töretlen fejlődésében, akkor igazolni látjuk ezt, az öt összeírás statisztikai kimutatásában is. A contribuens családfők száma 1764 és 1790 között, közel 30 év alatt, 627 fővel bővült. Az ezutáni közel 40 év alatt mindez majdnem a duplájára emelkedett, hisz az 1790 és 1828 között eltelt közel 40 év alatt 1081 fő az összeírások alapján kimutatható adózó contribuens családfők növekedési száma. Az a minimális arányvisszaesés amit a miskolci nemesi társadalom vizsgálatánál érzékeltünk, itt a contribuens lakosság 3-4%-nyi létszámnövekedésével járt együtt. Mindez persze magában foglalja azokat a kimutathatatlan, az összeírásokba ritkán bekerülő marginális elemeket is, amelyek a 18. század végi magyarországi statisztikai szakirodalomban bizonyítást nyertek. Ha egy gondolat erejéig még időzünk az 1828. évi összeírásnál, akkor abból azt láthatjuk, hogy a miskolci társadalom nem privilegizált elemeinek 43,75%-a zsellér, 13,19%-a hazátlan zsellér jogi státusz megjelöléssel szerepel. Következésképpen, az adózó jobbágypolgárok 43%-át fedik le az iparosok, kereskedők, kalmárok, tisztségviselők, szolgák és szolgálók. Ez utóbbi kategóriák mélyebb vizsgálatára a foglalkozás szerinti megoszlás fejezetében kerítünk sort.

135 134 Az eredeti fénymásolatát lásd: HOM HTD 94.125.1. (1—345.) 135 A számítógépes vizsgálat alá vett négy kémény és pince összeírás contribuens lakosságának utcánkénti és névszerinti kimutatását lásd a CD-n