Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

BEVEZETÉS

ván uradalmi földmérőt, hogy rajzolja meg a város szakszerű kül- és belterületi térképét, amelyhez telekkönyvet is készítettek. Ebből az összeírásból ugyancsak teljes képet kaphatunk a 19. századba lépő városi lakosság társadalmi struktúrájáról, vagyoni helyzetéről. A továbbiakban négy nagyobb fejezetre bontva igyekszünk Miskolc társadalmáról, a kiváltságolt mezőváros lakosainak összetételéről képet rajzolni. Mindenekelőtt A város 18. századi képe ad általános tájékozódást a városlakók korabeli életteréről. Itt kitérünk mezővárosunk jogi státuszára, megvizsgáljuk bel- és külterületének változásait, amihez segítségünkre lesznek a korabeli kéziratos várostérképek, ugyanakkor a lélekszám alakulásáról sem kívánunk megfeledkezni. Madártávlatból, a város fő- és mellékutcáin elhelyezkedő fontosabb köz- és magánépületeket pusztán a felsorolás szintjén megismerjük. Elengedhetetlen a társadalomtörténet kutatói számára, hogy a város történeti vizsgálatát meg ne előzze egy birtoklástörténeti rész. Munkánk második részében Miskolci egy évszázados birtoklástörténeté-t tárjuk fel. Külön vizsgáljuk a zálogbirtokosok utolsó néhány évét, a háromszori megváltás több mint félévszázados időszakát és a jobbágyvárossá visszahelyezett Miskolc kifutó éveit. Itt kell elmondanunk, hogy ez a hármasság, amely a városlakók 18. századi mindennapjaiban is jól érzékelhető, a birtokosok váltogatása kötetünk valamennyi fejezetében kifejezésre jut. Harmadikként A város társadalmának rétegződése kerül vizsgálat alá. Itt külön-külön taglaljuk a város privilégiumokkal bíró rétegét, a nemességet és a privilégiumokkal nem rendelkező contribuens népréteg. Persze, nem feledkezhetünk meg a város irányításának, önkormányzatának bemutatásáról sem, a városi tanácsról. Utolsóként A városlakók többirányú tagozódása kerül vizsgálat alá. Itt bőséges adatot szolgáltatunk a lakosság felekezeti, foglalkozás szerinti és nemzetiségi megoszlásáról. A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele. Ugyanakkor fel kívánjuk hívni a kutatók figyelmét, hogy bármennyire is bőséges egy adott forráscsoport, az mégsem elég ahhoz, hogy társadalomtörténeti problémákról kimerítően nyilatkozhassunk. A mi munkánk, is persze, a teljesség igénye nélkül készülhetett el, ami a további kutatások előmozdítását jelentheti. Ugyanakkor megláthatjuk, hogy egy évszázadon belül is mennyi fehér folt marad, amelyeknek eltüntetéséhez sürgetővé válik a kutatások további folytatása.