Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók

18. század elején a városunkhoz közeli településekről szivárogtak be. Az Acta Nobilitaria anyagának feldolgozásából pedig már most érzékelhető, hogy a század közepe felé és annak második felében már a szomszédos vármegyékből vagy még azon túlról érkeznek hozzánk a letelepülni szándékozó armalisták. Ilyen települések pl. Pelete (Zemplén vm.), Sáros Kis Patak, Szendrő, Tőke Terebes, Sajóvelezd, Hegymeg, Szikszó, Mád, Zádorfalva (Gömör vm.), stb. A másik kutatási probléma, ami bennünket foglalkoztat az a miskolci armalisták foglalkozásának kimutatása. Már a kutatás első időszakában felfigyeltünk arra, hogy fölöttébb sok az iparos foglalkozást űző nemes. Közöttük mészáros, csizmadia, kalács és perec sütő, ács, gombkötő, stb., de volt közöttük szolgabíró fia, vásárbíró, harangozó is. A másik nagy országos kezdeményezés az 1754-55. évi országos nemesi összeírás a nemesség számbavétele miatt vagy inkább az adóalannyá történő visszaminősítés jegyében készült. Ennek a conscriptionak a végrehajtási utasítása mindmáig nincs publikálva. Hogy mennyire használható a nemesség számának megállapítására az 1754-55. évi országos összeírás Illésyféle összesítés-e, arra jó példát mutatott Ódor Imre Baranya megyére vonatkozó nemesi feldolgozása.

109 Véleménye szerint az 1754-55. évi országos nemesi összeírás - pontatlanságai ellenére is - az időszak társadalomtörténetének egyik legfontosabbforrása, amely a későbbi - már általunk is említett - nemességigazolások alapjául szolgált. Borsod vármegye, vagy netalántán Miskolc nemességének ezen összeírás alapján és segítségével történő feldolgozását ezidáig senki sem végezte el. Pusztán az Illéssy-féle megyei összesítés kapott helyet Nagy Iván Családtörténeti Értesítőjében

110 és Szendrei János adja annak az 542 főrangúnak és nemesnek a listáját, akik 1754-55-ben telekkel, házzal és egyéb fekvőséggel bírtak Miskolc városában.

111 Mielőtt a miskolci nemességnek a 18. század második felében betöltött szerepére, számarányára térnénk, tekintsünk bele a Miskolc város statútumaiba is, hogy azokban milyen szabályozások történtek a nemességre vonatkozóan.

112 1724-ben intézkedés történt a nemesek bíróválasztáson történő kötelező megjelenéséről. Egy évvel később a nemesek és a jobbágyok teherviselésének különválasztása került beiktatásra. E szerint a nemesek vármegyei taxa fizetésre kötelezhetők, a fuvarozásban nekik is részt kell vállalniuk, ellenben a gyalogos szolgálatból csak levélhordással tartoz109 ÓDOR I., 1989. 35. p. valamint ÓDOR I., 1992. 81-84. p. 110 ILLÉSSYJ., 1899. 239-242. és 296-300. p. valamint ILLÉSSYJ., 1900. 33. p. 111 SZENDREI J., 1904. 504-508. p. 112 TÓTH R, 1981., az 1724., az 1725., az 1730., az 1742., az 1743. évi rendeletekből.