Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók

Borsod vármegyei nemes házaspár. Részlet egy 18. századi fogadalmi festményről. Minthogy a nemesség mindinkább kivonta magát a szállásadás kényszerűsége alól, ezért az országgyűlés elrendelte, hogy a főbb helyeken kaszárnyákat kell építeni. Miskolc városa már 1725 tavaszán építteti a kvártélyos tiszt uraknak szükséges házat.

100 Az állandó hadsereg felállításának törvénybe iktatásával a nemesség a honvédelmi terhektől megszabadult - persze csak részben, mert a nemesi felkelést a király mindenkor elrendelhette -, így a törvényhozás taxa alá vette az ország összes nemesét. A taxa, melyet minden saját fundusán lakó nemes ember fizetni tartozott, fél frt.-tói 3-4 frt.-ig emelkedett aszerint, hogy kinek mekkora vagyona volt. Az olyan nemesek, akik jobbágyfunduson laktak, tehetségük arányában a település házipénztárába szintén fizettek. Mondanunk sem kell, hogy a nemességnek nem tetszett ez a taxafizetés. Ennek ellenére bele kellett törődnie sorsába és már 1725. január l-jén a vármegye ezt az adót az összes nemesre kirótta. Miskolcon ekkor 133 nemes fizetett taxát.

10, A vármegyének több ízben erélyesen kellett fellépnie, hogy ezen adó alól megakadályozza a kibúvást. Voltak ugyanis szegényebb armalisták, akik 100 Mv. L. Miskolc város jegyzőkönyve II. kötet 20. p. 101 Bm. L. Megyei jegyzőkönyvek XX. kötet 198—218. p. vagy Bm. L. BOROVSZKY-hagyaték, számozatlan iratok csomója, TÓTH Péter által kigépelt kézirat, 9-10. p.