Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

MISKOLC EGY ÉVSZÁZADOS BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE - Az önállóságért küzdő város

Ilyen előzmények után az önállóság útján elindult miskolciak bizakodó és várakozó állásponton voltak. Mivel báró Haller Sámuel a későbbiek folyamán sem tudta birtoklási jogcímét igazolni, ezért a físcus május 22-én lefoglalta, majd a kamarának átadta Diósgyőr városát és az uradalom báró Haller Sámuelhez tartozó részeit. így birtokba vették Miskolcot is, amelyet a tárgyalás előtt kötött szerződés értelmében átadtak a lakosságnak. Az önállósulásból adódó örömbe mindjárt a kezdet kezdetén üröm is vegyült. A kamara kezén maradt haszonvételek, különösen a kocsmáitatás, nagy kárt okoztak a lakosságnak. A teljes önállóság érdekében újabb tárgyalásokat kezdeményezett a város vezetése. Eredménye újabb 16 ezer magyar forint megváltási összeg lett. E pótszerződés értelmében a miskolciak megkapták a Haller, Bossányi és Csernél részjószágokat, a húskimérés, a kocsmáitatás és a vásártartás jogát is 25 évi zálogos időre. A kamaraelnökkel kötött szerződéseket I. Lipót 1703. április 11-én Bécsben kelt oklevelében jóváhagyta.

60 Miskolc város első megváltása végül 41 ezer magyarforintot emésztett fel. Persze mindez nem foglalja magában a tárgyaló küldöttek költségeit és a vitt ajándékok összegét. Miskolc így teljesen felszabadult a jobbágyi terhek alól s megnyíltak előtte az önálló városi fejlődés lehetőségei. A város egész területén nemesi kiváltságokat gyakorolt, saját ügyeiben úgymond a szabad királyi városok jogával élt. A magisztrátus első intézkedései között volt, hogy a lakosság ingatlanaira váltságot, úgynevezett quantumot vetett ki, hogy az így befolyt összegekből mihamarabb ki lehessen fizetni a kölcsönzött összegeket és annak kamatait. A városi lakosság ebben vállalt szerepét, és ingatlanaikból adódó vagyoni helyzetét korábban, az 1703. évi quantum lajstrom részletes elemzésével már bemutattuk. A magisztrátus alig helyezte el a megváltás szerződési okleveleit a város ládájában, kitört a Rákóczi-szabadságharc. A szabadságharc kitörése után II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos vezérlő fejedelem nem változtatta meg a királyi kamara szerződését. Ezzel teljes mértékben kivívta a város támogatását, valamint néhány újabb intézkedésével meg is erősítette azt. Rákóczi Ferenc, a hadsereg szervezése során, két úton vette igénybe a városi lakosságot, így Miskolc lakosságának segítségét is. Egyrészt a vármegyéknek küldött nemesi felkelést elrendelő utasításokat, amelyek alapján a „város nemességét" szólította hadba. Másrészt a városok helyi vezetését kötelezte bizonyos számú katonaság többszöri kiállítására. A szabadságharc kezdetén a miskolci lovas katonák szinte kivétel nélkül a nemesek 60 Miskolc első megváltására lásd: LEVELES E., 1929. 64-66. p., KUN M., 1842. 26. p. SZENDREI ]., 1904. 483-485. p.