Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

A részletekre is törekvése mellett az 1759-es térképen nem szerepel a Városháza, amely kisebb épületkomplexum volt ebben az időben, és az a nagy katonai „magazinális" épület, amely a mai színház helyén a térkép elkészítése körüli időben épült. A fenti térkép után időbeli sorrendben második és harmadiknak ismert Miskolc térképnek tekintjük azt a két térképet, amelyet Kneidinger András kamarai mérnök készített. Az 1773-ban készült térképek azonos felmérésből, azonos kézzel és azonos belterületi állapotot feltüntető rajzzal és méretben készült. Az eltérés csupán abból adódik, hogy az egyik észak-déli tájolással, a másik északnyugat-délkeleti tájolással került a lapra. Ez utóbbi azért elfordítva, hogy a város határának bizonyos részei hiánytalanul rákerülhessenek. Mik azok az eltérések, amelyek a 14 évvel korábbi térképhez viszonyítva szembetűnő változások? Kneidinger nem tüntet fel malmokat és olyan jeleket sem, amelyekkel a korabeli épületeket kihangsúlyozná. Ez nagy kár, mert így egészen 1817-ig, a Dombi-féle kataszteri térképig nincs Miskolcnak háztelkeket is feltüntető térképe. Feltüntet a térkép azonban néhány olyan objektumot, amelyek helyét más forrásokból addig nem lehetett beazonosítani. Ilyenek pl. a serfőző, a Városháza, a Rákóczi-ház, Kávé-ház, a csizmadiaszín, a Tapolcai Apátsági-ház épülete, a felMiskolc úrbéri térképe (Kneidinger András, 1773). Ltsz.: HOM HTD II. 324.