Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)
A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken
A megváltások ideje alatt Miskolc mezőváros területe folyamatosan változik. Külsőségein az irtásföldek megszaporodásával mindjobban bővült a termőföld, s némiképpen belterülete is nagyobbodott, bár ez utóbbi nem számottevő. A külterületet úgyszólván mindenütt irtották. 1744-ben 302 db, összesen 705 köblös irtványt és 462 árok irtványrétet írtak össze Leveles Erzsébet számításai szerint. Az irtást részben a lakosság, részben a miskolci pincék kiásásának szakértelméről híres mecenzéfiek végezték. Pl. 1754-ben is a tanács a város rétjein végzett irtásért 102 Ft-ot Fizetett a mecenzéfieknek. 12 A megváltások ideje alatt a szomszédos Bábony, Arnót, Zsolca és Szirma helységek irányában határigényekkel léptek fel. Vitatták a szomszédok birtokjogát a határ menti erdőségre, a Sajó-parti kövér legelőkre. Az erősnek mutatkozó Miskolci Városi Tanács minden alkalommal igyekezett megvédeni a város ősi területeit, sőt Szirma felől keskeny földsávot szerzett. Miskolc város hivatalos határait Borsod vármegye 1759. június 25-én kelt határjáró oklevele állapította meg, melynek megerősítésére elkészült a város első határtérképe is. 1759-ben, az uradalmi várostérkép elkészültének évében Miskolc belterülete kb. 300 kat. hold, vagyis az eltelt 57 év alatt, 1702-től kb. 50 kat. hold területtel növekedett. A területnövekedés a város északi, nyugati és kismértékben déli oldalán észlelhető. A fejlődés következményeként a belterületen új utcák nyíltak. Összeírásainkban 1732-ben szerepel először a Temető alatt a Víz Köz utca, 1744-ben a Gyöngyvirág és Kenő utcák. Ezidőtájt kezdett épülni a Tetemvár. 1758-ban az Ispotály, 1759-ben a Kishunyad, Kisarnót, Malomszög és Kádas utcák említettek először. Elkeserítő és a fejlődést nagyban gátolta, hogy a területfejlődés ellenére a város útvonalhálózatán a változás minimális jelei sem jelentkeztek. Nagy esőzések vagy árvizek után csak gyalogosan lehetett közlekedni, ami így is sárdagasztással járt együtt. Az utak javításának egyetlen módja a sár gallyakkal történő megkötéséből állt, amit javarészt közmunkával végeztek. Miskolc város 18. századi topográfiájával a levéltári források alapján Marjalaki Kiss Lajos foglalkozott, a város legrégebbi térképeit pedigKomáromyJózsef vizsgálta. Munkásságuk eredményeként Miskolc egykori kiterjedését, főés mellékutcáit, a fontosabb műemlékeket azonosítani lehetett. Miskolc város első, 1759-ben elkészült térképét Komáromy József elemezte és publikálta. 13 A megőrződött kéziratos térkép P Hugo Hazael munkája, amelyet Grassalkovich Antal kamarai elnök megbízásából végzett el. A gyümölcsösöket és sző12 LEVELES E., 1929. 73. p. 13 KOMÁROMY J., 1958. Különlenyomat: HOM HTD 77.272.83.1. Lásd még: RÉMIÁS T., 1997/a. 1520., 27-34. és 15-17.p.
