Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK TÖBBIRÁNYÚ TAGOZÓDÁSA - A lakosság foglalkozás szerinti tagozódása és vagyoni helyzete

Néhány nemesi család vagyoni helyzete 1732-ben fundus pince szőlő szántóföld (köbös) malom bolt Dőry A. 13 1/2 12 174 25 1/4 l 8 Boldizsár Zs. 5 1/4 2 44 ­1 Bük A. 3 3 61 ­1 ­Négyesi Szepessy Gy. 1 1/2 1 18 ­1 ­A 18. század második feléről százalékosan is sikerült kimutatnunk, hogy a nemesség milyen arányban részesedik a szőlő- és pince tulajdonok­ban. 1764-ben a nemesség 75,15%-a pincetulajdonos, 1767-ben 544 ne­mesből 364 pincetulajdonos, ami a nemesség 66,91%-át jelenti. 1781-ben a nemesi cellarium tulajdonosi réteg 69,25%-ra rúgott. Hasonló a helyzet a miskolci promontóriumokon bírt szőlők nemesi részarányaival is. A városi polgárok vagyonában ellenkező tendencia mutatható ki. A szá­zad második felére erős a differenciálódás, az elszegényedés felé mutató tendenciák jelentkeznek részükről. Hogy milyen egy iparos, 186 egy görög kereskedő 187 vagy a város 188 esetleg a koronauradalom miskolci vagyoni helyzete, 189 ennek bemutatására sajnos most lehetőségünk nem nyílik. A városlakók vagyoni kontrasztjának bemutatására engedtessék meg, hogy közreadjuk Dursza Miklós kereskedőnek a Magyar Kurírban 1818-ban meg­jelent házeladási hirdetményét akkor, amikor a miskolci polgárok egy jelen­tős hányada jószágainak eladására vagy hitelfelvételre kényszerül. „Miskolczon a Piatz uttzán, legjobb helyen, és a legújabb ízlés szerént már tsak nem egészen felépült s kő-sindellel fedett egy új ház eladandó. Mellynek egésséges, és szép kinézésén kívül tágas udvarras kertje is van, amelly alatt a Szinva vize folyik, az épület fel ház, öszvességgel az alsó és felső tractuson vagyon 6 egészen elkészült szoba, egy konyha, és egy kam­186 HOM HTD 76.869.39. TRAUP Konrád miskolci szabó javainak felbecsülése 1787-ből, vagy PEPIK Márton szűcsmester vagyonleltára: HOM HTD 67.317.1. esetleg KASSAY István borbély vagyon­leltára: HOM HTD 67.318.1. az utóbbi kettőt lásd: BODÓ S., 1969. 265-283. p. 187 HOM HTD 76.869.19. Bodgál F.: Fényűző görögök (Kézirat), HOM HTD 76.869.18. BODGÁL F: Gazdag görögök (Kézirat), HOM HTD 79.742.1. STEHL1K Á.: A miskolci görög kereskedők vagyoni helyzete és kereskedelmi tevékenysége a XVIII. század végén (Szakdolgozat), Bm. L. Diósgyőri koronauradalom iratai, XI. 601. No 74. (1. dob.) A miskolci görög kereskedőknek a diósgyőri koronauradalommal kötött szerződése, mely szerint nekik megengedi, hogy évi 2200 rénes forin­tért az uradalom boltjaiban szabadon árulhassanak. (Diósgyőr, 1784. február 1.) valamint Bm. L. Diósgyőri koronauradalom iratai között 1767 és 1821 között található bérleti szerződések (kb. 65), melyek 90%-át a görögök kötötték. 188 HOM HTD 74.66. 1-7. A város 1745. évi inventariumának másolata, eredetije: Bm. L. Sp. XXV Fs. 1. (1745) 189 HOM HTD 88.269.1.1. és 88.270.1. A diósgyőri koronauradalom 1775. és 1783. évi vagyon­leltárának a MOL-ból történt kimásolása és DOBROSSY I.-IGLÓI Gy, 1982. 137-163. p., U. ő., 1986., 77-97. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom