Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK TÖBBIRÁNYÚ TAGOZÓDÁSA - A lakosság felekezeti megoszlása

alól kivonta magát és önkormányzati alapon rendezkedett be.

159 Ettől kezdve még nagyobb odafigyeléssel választották ki papjaikat. A miskolci reformátusok azon voltak, hogy egyházuk élére minél kitűnőbb papokat nyerjenek meg. A református iskolákban nevelkedő diákok számára lehetőséget biztosítottak külföldi egyetemeken történő tudás megszerzésére.

1

"

0 A 18. század első felében, III. Károly uralkodásának vége felé Borsod vármegyében az egyes vallásfelekezetek az alábbiak szerint oszlottak meg. Egészben római katolikus település 23 volt, közöttük Mindszent. Felerészben római katolikusok voltak Darócon, Nyaradon és Diósgyőrben. Református eklézsia (anyaegyház) 72 helységben működött, köztük Miskolcon és kb. ugyanennyi számban volt református leányegyház is. Ágostai evangélikus lakosok is szivárogtak be e korban a vármegyébe, s a következő helységekben telepedtek le: Arnót, Kelecsény, Kurittyán, Oszlár, Szirmabesenyő és Viszló. Ezeken kívül még két hitfelekezet volt elszórtan a vármegyében, úgymint a görögkeleti rutének és az izraeliták. Miskolc város lakosságának felekezeti megoszlásáról nehéz találni olyan összeírást vagy kimutatást, mely a 18. század első feléről átfogó képet nyújtana számunkra. Eleddig egyetlen olyan forrást ismerünk, amely Miskolc város társadalmát vallási tekintetben vizsgálat alá vette a század első felében, ez az 1746. évi Canonica Visitatio. Miskolc egyházlátogatása során a különböző vallású hívők számbavétele a következő eredménnyel zárult. „Római katolikus felnőttek, illetve áldozó koron felüliek: 300, áldozó koron aluliak 85. Sclavi confessionis: felnőttek 400, gyermekek 97. Germani confessionis: felnőttek 120, gyermeOrtodox templom 159 VERES L, 1976. 91-109. p. 160 Bm. L. BOROYSZKY-hagyaték, számozatlan iratok csomója, TÓTH Péter által kigépelt kézirat 74-79. p.