A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Bánkúti Imre: A rozsnyói szenátusi tanácsülés jegyzőkönyve (1706. december 18-20. - 1707. január 21. - február 1.)

Ismerve a Szenátus szerepét a konföderáció struktúrájában és vezetésében, ilyen döntő jelentőségű javaslat semmiképpen sem indulhatott ki tőle. A Szenátus, Heckenast Gusztáv megállapítása szerint is, „a rendi konföderáció Magyarországának reprezentatív állami vezető testülete volt."

1 Nem vált a fejedelmi hatalom korlátjává, sőt annak csak végrehajtó, jóváhagyó, elfogadó intézménye volt. Fennállása alatt nem fordult elő, hogy saját kezdeményezésű határozatot hozott, vagy a fejedelemmel szemben más véleményen lett volna. Rákóczi viszont felhasználta a Szenátust döntéseinek legalizálására, mondhatni inkább igazolására. A külügyek egyébként sem tartoztak a Szenátus hatáskörébe, ezek intézésére a szécsényi országgyűlés szabad kezet adott a fejedelemnek, az utólagos tájékoztatás kötelezettségével. Thaly Kálmán szerint

2 a rozsnyói szenátusi ülés legfontosabb napirendi pontja az interregnum elfogadása volt. Rákóczi is ezt jelöli meg összehívása legfőbb okának.

1 A jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban a Szenátus nagyrészt azzal foglalkozott, ami ténylegesen feladata volt. A háború folytatása a már jórészt kimerült országban elsősorban újabb gazdasági intézkedéseket követelt. A Szenátus éppen ezért rendelkezett az állami jövedelmek számbavételéről, a bányákról, harmincadbevételekről, az elértéktelenedett rézpénz problémájáról, árlimitációkról, a hadellátásról, sókereskedelemről stb. Először a felkelés folyamán 1,5 millió forintnyi pénzadó kivetését is elhatározták, ezen felül természetbenik (iparcikk, mezőgazdasági termény) szolgáltatást is kiróttak a megyékre. Rendezték a jogszolgáltatás menetét, fórumainak működését. És bár a szécsényi országgyűlés a jezsuiták távozása mellett döntött, s az ezt intéző bizottság lényegében már előkészítette eltávolításukat, a Szenátus most úgy intézkedett, hogy a Kassán és Nagyszombatban az ifjúság oktatását végző jezsuita professzorok haladékot kapnak munkájuk folytatására és elvégzésére. A legtöbb gond és probléma, melyekkel a rozsnyói ülés alkalmával a Szenátus foglalkozott, az ónodi országgyűlés tárgyalásainak alapját képezte és az ott elfogadott 24 törvénycikkben emelkedett jogerőre. ' Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc szenátusa. In: Molnár Mátyás emlékkönyv. Készült a Vay Ádám Múzeum alapítója születésének 75. évfordulója tiszteletére. Vaja, 1998. 39.o. " Thaly Kálmán: Az ónodi országgyűlés történetéhez. Századok 30/1896/122, 97113. o. 0 azonban csak a detronizáció előzményei tárgyalásának és a Turóc megyei követek "összeesküvésének" ismertetéséhez kapcsolódó részeket használta fel. 3 Rákóczi Ferenc: Vallomások Emlékiratok. Ford. Szepes Erika és Vas István. Szerk. Hopp Lajos. Bp., 1979. 345-349.

o. A fejedelem a szenátusi ülés összehívásának fő okaként a francia király feltételét jelöli meg, de részletesen tárgyalja a többi, főleg gazdasági és hadszervezési ügyeket is.