A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Fazekas Csaba: II. Rákóczi Ferenc miskolci pátense a vallás ügyéről
lásügyi téren fenyegettek azzal a veszéllyel, hogy megfeneklik a szabadságharc nemzeti egységének ügye. A protestánsok követelései, valamint az a veszély, hogy sérelmeik orvoslását nem a kuruc szabadságharctól, hanem Lipót császártól fogják várni, még elszántabbá tették Rákóczit egyházpolitikája következetes továbbvitelében. 31 Rákóczi számos tárgyalás után meg tudta őrizni táborának egységét, és az által a nemzeti sérelmek összegzésére az uralkodó elé terjesztett „gyöngyösi 25 pont" világosan tartalmazza egyházpolitikájának kompromisszumokra alapozott, ugyanakkor határozottan képviselt elveit. 32 Ezek egyike általánosságban mondja ki a vallás szabad gyakorlását biztosító régi törvények végrehajtásának követelését, azt, hogy egyházi javadalmak idegenek kezébe ne kerüljenek, és - a vallási békesség legfőbb korabeli biztosítékaként - a gyűlölt jezsuiták távozását az országból. A szeptemberi második gyöngyösi gyűlésen Okolicsányi hiába próbálkozott újra a protestánsok Rákóczival való szembefordításával. 33 A fejedelem híveivel együtt ismét ügyesen tudta leszerelni a túlzó protestáns követeléseket, és elérte, hogy a protestánsok 1704 őszi dokumentumai (például a belga rendekhez és az angol uralkodóhoz intézett feliratok) a vallásszabadság biztosításának követelésén, sérelmeik felsorolásán túl, a Rákóczihoz való hűséget is hangoztatták. 34 A két gyöngyösi gyűlés között Rákóczi újabb, a vármegyékhez intézett dokumentumban szögezte le, illetve mélyítette el a miskolci pátensben foglalt intézkedéseihez való ragaszkodását, 1704. augusztus 12-én a szegedi táborból fordult újra az ellenőrzése alatt álló országrész lakóihoz. 35 (Erre már csak azért is szükség volt, mert Lipót újabb, július 20-i nyilatkozatában újra ígéretet tett a protestánsoknak jogaik biztosítására. 36 ) A miskolci pátenshez kísértetiesen hasonlítanak a kiadás szükségességét indokoló szövegrészek (például miszerint a vallásügyet saját céljaikra felhasználók felekezettől függetlenül „a n.[emes] ország akármely rendű la31 Az első gyöngyösi értekezlet eseményeiről részletesen ld.: MÁRKI, 1907. 322332. p.; ZSILINSZKY. 1897. 135-137. p.; ASZTALOS, 1934.; ESZE, 1980. 293-294. p. stb. ill.: DEZSÉRI BACHÓ LÁSZLÓ: Gyöngyös város Rákóczi idejében. Gyöngyös, 1938. 26-32. p. 32 A pontokra ld. pl.: MOL. G 15. Caps. A.l. Fasc. 10. (= Külföldi és belföldi ügyekkel kapcsolatos vegyes iratok.) 123-126. p.; közli: MÁRKI, 1907. 326-327. p.; DEZSÉRI BACHÓ, 1938. 29. p. 33 A gyöngyösi értekezleten az evangélikusok tevékenységére és Okolicsányira részletesen ld.: FABINY, 1980. 370-372. p. 34 Ld. pl. ZSILINSZKY, 1897. 139-141., 145-148. p. stb. 35 A szöveg közlésére ld.: LESKÓ, 1907. 376-377. p.; HORNYIK JÁNOS: Kecskemét város története oklevéltárral. IV. köt. Kecskeméten, 1866. 306-308. p., idézi pl.: MÁRKI, 1907. 355. p. 36 ESZE, 1980. 293. p.
