A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Fazekas Csaba: II. Rákóczi Ferenc miskolci pátense a vallás ügyéről
lalások elharapózása ugyanúgy veszélyeztette a felkelés ügyét a kezdet kezdetén, mint a protestáns követelések - legalább részleges kielégítésének - halogatása. Rákóczi első rendelkezései egyértelműen tiltották, és a szabadságharc ügyével ellentétesnek nyilvánították a katolikusok templomainak elfoglalását. Egyik első határozott hangvételű rendelete a protestánsok templom(vissza)foglalásainak megtiltására 1703. november 10-én, a tokaji táborban született. 19 Már ezekben a korai időkben világossá tette, hogy az egyházpolitika egyik legfontosabb (sokak számára legfontosabb) kérdésében, a tulajdonviszonyok ügyében a méltányosság, a tényleges társadalmi igények, illetve ezekkel együtt: az eredeti tulajdonjog fenntartásának illetve visszaállításának híve. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy még az általa ekkor sem kedvelt (két évvel később az országból eltávolított) jezsuitáknak a tulajdonát is kímélte, az erőszakosságokkal szemben javaikat óvni igyekezett. (1703 novemberében a szepesi jezsuiták elkobzott borait, egy hónappal később a lőcsei jezsuiták bodókői uradalmát és borait adatta vissza. 20 ) Ugyanakkor örömmel tapasztalhatta, hogy sokan megértették és türelemmel fogadták törekvéseit, miszerint „a haza közönséges java szép egyességet kévánna annak nagyobb előmenetelére", és „vannak azoknál nagyobb rendek is, akik óhajtva kívánják a maguk religiója promotióját [= előmenetelét], azzal mindazonáltal nem hirtelenkednek, hanem várnak üdőtül, tudván, hogy ennek nincs még most ideje, hanem továbbra való annak dolga". 21 Egyre több körülmény kényszerítette Rákóczit, hogy az eseti intézkedéseken túl általános érvényű rendelkezésben is közzétegye az egyházpolitikával kapcsolatos álláspontját. A január végi miskolci pátens megszületését sürgették még a bécsi udvarból, épp a vallási kérdésben rejlő propagandisztikus lehetőségek jezsuitái kihasználásáról érkező hírek. A magyar nemzeti sérelmek - állítólag Bécsben koholt - sérelmeinek 60 pontos listáján nagyon sok foglalkozott a protestánsok ügyeivel. Csupa olyan követelést fogalmazott meg, amelyek valóban szerepeltek a protestáns követelések között (felekezeti egyenlőség a hivatalviselésben, az ünnepek megtartásában, a protestánsok szabad letelepedése és lelkészválasztása, a jezsuiták és az idegen papok kiűzése, az elkobzott birtokok és templomok visszaadása stb.), ennek markáns programmá való átlényegítése azonban nyilvánvalóan a katolikusok Rákóczitól való elriasztását tűzték ki célul, aki a 60 pontos listát nem is fogadta el. I. Lipót 19 Magyarország történeti kronológiája. II. köt. 1526-1848. Föszerk.: BENDA KÁLMÁN. Bp., 1989. (Harmadik kiadás) 529. p. 20 BÁNKÚTI, 1989. 21., 36-37. p. Gyöngyösi István Gömör megyei alispán levele Rákóczihoz, 1703. november 24. BÁNKÚTI, 1989. 28. p.
