A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

kapitány, ill. a fejedelmi kancellária főnöke, Ráday Pál mellett bevonja tárgyalásaiba.

50 A szekretáriusok a szenátus ülésein is részt vettek, de csak a legutolsó helyen. Amikor 1708. május 20-án reggel 7 órakor az Eger melletti táborban „az ország sátorában" a szenátus és a vármegyék küldöttei együttes gyűlést tartottak a fejedelem elnöklete alatt, Beniczky magántitkár az alábbi - a résztvevők fontossági sorrendjét is jellemző ülésrendet jegyezte fel: „első helyen jobb keze felől ülvén egri püspök Telekesi István, mellette püspök Píber László, Petes püspök, cancellárius Zennyei István, Galambos Ferenc, Kálmánczai János, Gyürki Pál, Beniczky László, Kajaly Pál [szenátorok], balkéz felől főgenerális Bercsényi Miklós, generális Petróczi István, Zay Lőrinc, [a szekretáriusok:] Jánoki Zsigmond, Krucsay István és Aszalai Ferenc".

51 A tanácskozáson Aszalay titkártársával együtt a „katonai oldal" utolsó helyére került Az udvari titkárt helyismerete, borsodi kapcsolatai sokban segítették a kancellárián, többször kellett szűkebb pátriája ügyében intéznie a fejedelem levelezését. Egy 1707. január 30-án Rozsnyón kelt Rákóczilevélből kitetszik, hogy a fejedelmet élénken foglalkoztatta Miskolc 1706. szeptemberi 22-i tragikus felégetése, melynek során éppen Rákóczipártiságáért büntették a mezővárost. A Jánoky Zsigmond és Aszalay Ferenc ellenjegyzésével elküldött levélben a fejedelem kötelességének érzi a város vigasztalását, ezért annak ellenére, hogy nagy szüksége van a zsoldos és portális katonaságra, Miskolcot mégis felmenti az adózás alól.

52 Miskolcot a császáriak pusztítása mellett a pestis is sújtotta, 1709. november 25-én Aszalay, akinek családját is érintette a járvány, Miskolc-ról való menekülése közben kérvényt ír a fejedelemnek és Vay Ádámnak „Miskolc várossá nyomorúságos dolgainál", kérve, hogy „az míg Isten a döghalál által való csapását az szegény városon meg nem szünteti" függesszék fel az adóztatást.

53 Miskolc társadalma a pestisjárvány nélkül is " A felséges fejedelem idein-korán felkelvén, udvari főkapitány úrral, Pápai Jánossal és Senatorialis Secretarius Aszalay Ferencz Úrral Törökországi dolgok felől consultatiot tartott. [...] Külöm-kölöm féle dolgokrul a felséges Fejedelem udvari kapitány Úrral, Director Ráday Pállal. Aszalay Ferenczczel conferentiát tartván egész 12 óráig. Munkács, 1709. jan. 4. és 10. Beniczky Gáspár 1866. 180., 182. pp. 51 Beniczky Gáspár 1866. 126. p. ...már ennek előtti is sok ízben kívántunk az miskolci lakosoknak consolátiot nyújtanunk, de az Haza közboldogulásában ereje felett is kelletvén ki-ki segíteni, hogy az regyimentek. melyben afféle zsoldossal és portálissai az nemes vármegyéknek csonkán ne maradgyanak, szükségesképpen megkívántatik azoknak complete leendő előállítások. Mindazonáltal azon lakos híveink elfogyatkozott állapottyát fejedelmi kegy elmésségünkből recognoscálván, ily megkívántató concursusokban kívánnyunk azzal is megvigasztalni, hogy munderungjok és fizetések megadásától immúnisak lesznek B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/b II. I. 514. 53 HML XIII-1. 2. Gazdasági napló 1705-től