A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706
súly. Bercsényi és Rákóczi 1701-1702 folyamán a magyarországi helyzet rendezéséről a francia és a lengyel uralkodók, XIV. Lajos és II. Ágost számára kidolgozott emlékiratai tanúsítják, hogy már szervesen beépítették tervükbe a magyar-lengyel államszövetséget. Részben a múltbeli példát, Nagy Lajos királyságát idézték fel, de az új helyzet követelményeit, lehetőségeit vették számba. Nagy hangsúllyal, és különböző változatokban vázolták fel a lengyel-magyar perszonálunió lehetséges megvalósítását. Már ekkor körvonalazódik az elgondolás, hogy a svéd támadásnak kitett Lengyelország és a Habsburg Birodalomba betagolás ellen államisága védelmében fegyvert fogó Magyarország szövetsége a nagyhatalmak között egyensúlyozó tényező lehet. 1702-ben a francia királynak küldött feltételek között figyelemreméltó követelmény volt, hogy a francia király Magyarország új kormányát a lengyel királlyal együtt foglalja be majd a spanyol örökösödési háborút lezáró békébe. ,Az egyesült két állam Franciaországgal szövetkezve Európa egyensúlyát biztosítaná. " 6í Rákóczi egységben látta Európát. írásai tanúsítják, hogy politikai tájékozódásában a hatalmi egyensúly elve az iránytű. A lengyel-svéd-poroszmagyar konföderációs tervének alapgondolatát az 1704-ben Miskolcon papírra vetett fejedelmi instrukció 3. pontja foglalja magában. ,A mostani háborúban akár a francia akár a Habsburg győz, felborul az európai hatalmi egyensúly és a győztes elnyomja majd a németalföldieket, meg a német birodalmi fejedelmeket.... Magyarország, ahogy a múltban igen erős fékezője volt mind a Porta, mind az ausztriai ház törekvéseinek, a jövőben is bástya lenne hatalmi törekvéseik ellenében, ugyanakkor biztos sarkköve, az európai hatalmi egyensúlynak. " 66 " Vö: MÁRKI. 1913, 4. A terveket Ágost magyar királyságát kiemelve ismerteti: KÖPECZI Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország, 1966, 37. 66 „3tio Quod confusus universae Europae status ineundam cum regno hoc ligám exposcat, sive enim Austriacam sive Gallicam triumphare contingat potentiam, Eurpoae aequilibrii notabilis ad hanc vei illám partem praeponderatio (quamvis rationes regutn examinari hand intenduntur) probe pensitanda veniet. et quia persvasum habeatur, pactas serenissimorum Sveciae ac Borussiae ligás in nihil directius, quam praememorati aequilibri restitutiionem tendere, ut status qouque et ordines hujus regni huic confoederationi includantur persvadendum. Quod si vera per incuriam aHorum Chritianorum principum salutaris haec totique orbi profutura intentio intermittatur. quid restet finita Europae hello aliud, quam potentiae Belgicae a potentiori eversio et demum (heu quam facilis) pricipum imperialium enervatio, ad quam siquidem vastus relligionis aperta via ducit praetextus, quid magis cuiqite intersit, quam earn restituere potentiam, quae tarn portae Otthomannicae, quam et Domus Austriacae unicum ab antiquo fuit froenum, sed nec postremum praeallegati aequilibrii stbilimentum luculenter ostendet. " ...Instructio Miskolc 1704. január 27. Eredetije: Ráday lt. I.d/2 - Kiadta: BENDA Kálmán, Rádai-iratok I. 123.
