A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

A miskolci tanácsülés még el sem kezdődött és máris nagy híre kerekedett. Bécsből írja Erdődy László Horvátországba 1706. január 23-án: „Rákóczi maga is Miskolcon vagyon, ahova Bercsini is elment. Elválik, mit végeznek. A békességet a kurucság közönségesen óhajtja, de ha a Rákóczin és Bercsényin fog állani az dologh, most sem remélhetjük az. közönséges óhajtásnak kívánt ejfectusát" s nem éppen jóakaratúan megírja a szélsőséges sztereotípiákat: Rákóczi hatalomszomjas és kincsvágyó.

40 Három nagy kérdéskörben kellett döntéseket hozniuk. Érvényesítve a szécsényi országgyűlés (1705. szeptember 12. - október 3.) törvényeit, tovább építeni a Magyar Konföderáció államrendszerét. Mégpedig oly módon, hogy a zsibói csatavesztés (1705. november 11.) s az elmaradt erdélyi fejedelmi beiktatás realitásaihoz alkalmazkodó cselekvési programot alakítsanak ki. Ez hadszervezési, gazdasági és politikai döntéseket kívánt. Számolva a béketárgyalások megkezdődött előkészületeivel, ki kellett dolgozni diplomáciai, személyi, tartalmi feltételeit, technikai lebonyolításának részleteivel együtt oly módon, hogy biztosítsák a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség alkotmányát. Ez a három feladat egymással is szorosan összefüggött. Közösek voltak az akadályok, és a megoldást követelő kényszerítő körülmények is. Csatavesztés, a hadsereg bomlása, a rézpénz inflációja riasztó következményeiről számolnak be a fejedelmi kancelláriára befutó jelentések és panaszok.

41 Az országban vármegyei tisztségválasztások zajlanak és a miskolci tanácskozás a szécsényi országgyűlésen viharos körülmények között létrejött új kormányzat, a Szenátus első közös tanácskozása volt. Jellemző a viszonyokra, hogy az ügyrendet most kell kialakítani, most erősítik meg Bercsényi elnöki statusát a szenátorok testületében, és hozzák létre a Szenátus külön kancelláriáját. Végzést hoztak a „házszabályról" is: aki az ülésről elkésik „az ki ezután az órát negligálja, be ne mehessen a Senatusba."

42 A tanácskozás több pontja a szécsényi országgyűlés törvényeinek érvényesítésével foglalkozott. Megvizsgálták a vallásszabadság és a templomok elosztásának végrehajtása körül elkövetett jogtalanságokat és a jezsuiták ügyét, ragaszkodva az országgyűlés törvényéhez, hogy szakadjanak el az ausztriai provinciától (art 6.). Határoztak a Konföderációnak az országgyűlésen lefektetett megerősítéséről (art. 10.). Ez gyakorlatilag a Konföderáció kibővítését jelentette. Deklarációban szólítják fel azokat, akik még nem tettek esküt az új konföderációra. Eldöntik, nem kis viták 40 SOB A Slovensky Archiv rodu Erdődy. Erdődy levéltár, K, 15, pali. 138. 41 Többek között: Nógrád, Ugocsa, Máramaros vármegyék 1706. január 11. 13. február 19-én. és Eperjes város 1706. február 16-án kelt felterjesztése Rákóczihoz. MOL G-16, A Rákóczi-szabadságharc levéltára II, 2. C és B. 42 KO, V. 385.