A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706
Közben államfői hatáskörrel Rákóczi kinevezéseket ír alá, vagyis hatalommal ruház fel katonai és polgári személyeket, visszaszolgáltat elvett birtokokat és adományoz újakat. Miskolcon gazdasági rendelkezések sorát adja ki. Tilt minden önbíráskodást. A vallásügyben közzétett pátensében szigorúan bünteti a templomokat önkényesen elfoglalókat. Kijelenti, hogy a templomok hovatartozandósága kérdésében, mint általában a vallások ügyében, országgyűlést hív össze. Ha figyelembe vesszük a Manifestum kibocsájtását és az országgyűlés bejelentését, akkor semmi kétségünk nem lehet felőle, hogy az államszervezés folyamatában Rákóczi miskolci tartózkodása döntően fontos időszak volt. Itt szembesült a háborúnak mint kegyetlen hadiüzemnek szörnyű következményeivel. 1704 január 30-án Miskolcon utal ki 484 magyar forintot a Tarczalon, Tállyán, Keresztúron és Patakon ápolt sebesültek ellátására. Ez már az első lépések egyike, hogy mint a nyugati országokban, az állam a maga feladatának tekinti sebesültjei, hadirokkantjai gondozását.-1 Alig alakult ki az államszervezet, 1704. január l-jétől megnyílt egyfajta panasztételi iroda: kérésével bárki fordulhatott a fejedelemhez, ügyét megvizsgálták és segítséget, elégtételt kapott. Ide, Miskolcra már csaknem az egész országból jönnek a kérések: többek között a dunántúli Tolnáról és Erdélyből Kolozsvárról, a dömsödi bíráktól és Fehérgyarmatról, Egerből, a nógrádi Kazár faluból, Nagybányáról és innen, Miskolcról. Az iktatókönyvbe március 1-jéig 2129 kérvényt jegyeztek be. 24 A fennmaradt vagy ismert kérvények közül pillanatnyilag mintegy harmincról tudjuk, hogy itt, Miskolcon hitelesítette Rákóczi saját kezű aláírásával a döntést. De ez a harminc, mint cseppben a tenger, országos élmény és közvélemény tanúságtétele. Sebesült katonák, kárvallott nemesek, fegyvert fogott jobbágyok kérnek segítséget. Szembesülni kell Rákóczinak a még nem egészen egy éve tartó háború áldozataival: a Szendrő alatt, a zólyomi, a szatmári, a halasi harcon elesettek özvegyei, hadiárvái ellátásának gondjaival. Esze Tamás három hajdúja posztót kér, mert amit „Nagyságod... kegyes szemeivel gyakran nézett, igen ruhátlanok, majd mezítelenek voltunk, mostan is csak egy egy hitván köepönyeghen sugorgunk" 2 * Falvak panaszolják a katonák önkényeskedéseit, nemesek kérik elrabolt boruk visszaszolgáltatását. Mások a beszállásolás alól könyörögnek mentességért, a rabságból szabadult katona társa ellen tesz panaszt, mert elvette a lovát. Fiát, menyét elvesztett és unokáival egyedül 23 A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumnetumai 1703-1704. Gyűjtötte, összeállította és a bevezetést írta: BÁNKÚTI Imre. Miskolc, 1989. 47. VÖ: TAKÁTS László: A Rákóczi-szabadságharc egészségügye. Sajtó alá rendezte: GAZDA István. Magyar Tudománytörténeti Intézet. Budapest, 2003. " 4 Kuruc vitézek folyamodványai, 1955, 139. Kuruc vitézek folyamodványai. 1955. 110.
