A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, Zemplén vármegyékből 1703-1704 - Dokumentumok 1704-ből

morgunk, rongyosok lévén, a hideg is majd megvészen. Kérjük azért nagy alázatossan Nagyságodat, mind Kegyelmes Urunkat, méltóztassék hoz­zánk való kegyelmességét mutatni és dolgunkat nagy kegyeimessen revi­deáltatni. Mivel nem gondolljuk, hogy vagy Méltóságod személlyé ellen, vagy Országunk ellen valamit cselekedtünk volna. Hanem egyik közülünk kecskepásztor lévén Tokajban, kecskéjét elhajtván, magát megfogták, má­sok penig passus nélkül, még eleintén nem tudván a dolgot, az úton meg­fogattatunk és ide hozattatunk, és itten rabságban tartattunk. Ebben a si­ralmas sorsunkban a Nagyságod kegyelmes resolútióját nagy alázatossan elvárjuk. Nagyságodnak mind Kegyelmes Urunknak Boldogkőban nyomorgó alázatos négy rabok. [Határozat:] 1701. Törvényessen decidállja dolgokat az hadi bíró. Ex Oppido Miskolc die 3. Februarii Anno 1704. F. Rákóczi m. p. 80. Tokaj, 1704. február 3. Tokaj város bírája és tanácsa a fejedelem parancsára hivatalos bizo­nyítványt állít ki az egykori német commissarius, Kök András tulajdonéi­ban volt házról és szőlőről. Eredeti. OL. G. 16. RSZL. I. 2. b. [Külső címzés:[ Méltóságos Fejedelem Felső Vadászi Rákóczy Fe­rentz Nemes Sáros Vármegye örökös Fő Ispánnyának, nekünk jó Kegyel­mes Urunknak íránk alázatossan Nagyságodnak. [A város pecsétjével.] Méltóságos Fejedelem s Nagy jó Kegyelmes Urunk. Hogy Isten Nagyságodat szerencséssen boldogícsa, alázatossan kí­vánnjuk. Német commissarius Kök András uram tokaji határban lévő jó­szági végett való informátionális felől lött Kegyelmes parancsolatját mai napon alázatossan vettük Nagyságodnak. Kire való nézve is genuine infor­málhatjuk Nagyságodat, hogy elsőben is mostani revolútióval elpusztult házat, melly a Felső Víz-utzán délrül Szemere László, napnyugotról ismét a Rápel Simon házok szomszédságában vagyon, régtől fogva igaz jussal bírta taxára felét, de Rapel Simon háza felől való felerésze exempta lévén a Gyepüs szőlővel együtt (melly szőlőnek is napkeletrül való szomszéd­gya Komiéi Szabó Mihálly, napnyugotról ismét az Ecclesia szőleje), taxa és dézmaadás kívül usuálta, elhittük kevés ideig informátió alatt volt. A Kandutsi Békás nevü dézmaadó szőlejét is (délrül Mátyás Deák, napnyu­gotról penig Dobi András szőlejek vicinitássokba) más egy parlagval edgyütt, melly is hasonló dézmaadó, a Keskenyág nevü Promontoriumon Matoltsi nevü praedicátor napkeltérül és ugyan napnyugotról Máriási Pál uram szőlejek mellett vagyon, titulo perpetui acquirálta saját pénzén

Next

/
Oldalképek
Tartalom