Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

nem egy esetben elérte a lakosság 20-30%-át. Hasonló volt a helyzet Miskolcon is. 1945-től ismét az 1938 előtti állapotnak megfelelően összevontan működött Borsod és Gömör közigazgatása, különálló megye Abaúj-Torna és Zemplén volt. Az 1946. február 27-én aláírt magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény értelmében megkezdték a csehszlovákiai magyarok kitelepítését (különös tekintettel az értelmiségre). A kiutasítottak nagy gondot jelentettek megyéinknek. Segélyek, ideiglenes állások biztosításával, közadományokkal segítették a magyarságuk miatt kiüldözötteket. A magyarok jogfosztottsága Csehszlovákiában évekig tartott. A kitelepítések a Csehszlovákiához került városok képét is átformálták, tervszerű beköltöztetések miatt elszlovákosodtak. A hegyaljai németség jelentős részét a szovjetek hurcolták el kényszermunkára, ahol az emberek nagy része elpusztult a szörnyű körülmények között. A régi közigazgatás Összeomlott, helyette megalakultak a nemzeti tanácsok. A változások gyorsan követték egymást. A régi uralkodó osztály tagjai elmenekültek. Kastélyaikat, kúriáikat, villáikat — többnyire vandál módon — megrongálták, kifosztották. Felmérheteden értékű műkincs, sok tízezer kötet könyv, történeti értékű iratok ezrei, berendezési tárgyak semmisültek meg, hordták szét őket. Az épületek többségét a következő évtizedekben rablógazdálkodás-szerűén (közcélra) „hasznosították". Amikor lakhatadanná váltak, többségüket pusztulni hagyták, javarészük az enyészeté lett. Az 1960-as évektől a műemlékvédelem a károknak csak elenyésző részét volt képes helyrehozni. A megyék arculatán az első alapvető változást a földosztás hozta. Borsodban, Abaújban az országos adagnál kevesebb, Zemplénben viszont több volt a kiosztásra igénybe vehető földterület. A több mint félszázezer igénylő 80%-a kapott végül földet, adagosán 4 holdat. Gyorsan megindult az újjáépítés. Rövid idő alatt rendbe hozták a gyárak bombázás okozta kárait, működőképessé tették a leszerelt gépeket, berendezéseket. Kulcsfontosságú volt a vasút helyreállítása. Az ipart szinte megbénította a szén hiánya. Az előző évekhez képest 1945-ben a széntermelés igen erősen lecsökkent, a következő évben ezen a téren is sikerült fordulatot elérni. A gazdasági erőfeszítések hátterében azonban erőteljes hatalmi