Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

esett erőfeszítéssel kezdte meg a haderő szervezését. Azt azonban már nem tudta megakadályozni, hogy a csehek 1919. május 2-án bevonuljanak Miskolcra, s azt sem, hogy Sátoraljaújhelyt is elfoglalták. A területeken statáriumot rendeltek el, kötelezővé tették a fegyver beszolgáltatást. A megszállás súlyos helyzetet teremtett. Az ellentámadásra három hédg kellett várni. Ernődről május 20-án indult a hadművelet, amely május 22én Miskolc visszafoglalását eredményezte. Május 29-én visszavették Putnokot, 30-án Szikszót, a következő napon Rimaszombatot és Edelényt. Június 4-én a Zemplén irányában indított akció is sikeresnek bizonyult: visszafoglalták Tokajt, 5-én Sárospatakot és Sátoraljaújhelyt, 6-án Kassát, 9-én Eperjest, 10-én Rozsnyót és Bártfát. Az egyértelmű katonai siker ellenére az antant jegyzéke miatt azonban június 20-án megkezdték a területek kiürítését. Gyorsan követték egymást az események. A románok nem tartották be az antant jegyzékét, az ellenük indított támadás a Tisza vonalánál összeomlott. Katonai vereség magával hozta az egész tanácsrendszer bukását (augusztus 1.). Miskolcra ugyanazon a napon (augusztus 4.) vonultak be a román királyi csapatok, mint Budapestre. A román hadsereg csak 1919. november közepén hagyta el a régiót, gazdag zsákmánnyal. Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén déli része tele volt menekültekkel, akik a cseh megszállás elől szöktek ide. Igyekeztek felállítani az ideiglenes közigazgatást, és még mindig reménykedtek a határok módosításában is. A megyék folyamatosan tiltakoztak az ország megcsonkítása ellen, Kassát és a megszállott részeket Abaújhoz tartozónak tekintették. Az illúziókat csak a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) oszlatta el. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke régiónkból csak Borsod megyét hagyta meg teljes egészében az új országhatárok között. Gömör és Kishont megye területének, népességének és 280 településének mindössze 7-8%-a maradt meg. A nagy kiterjedésű Zemplén megye területének is közel 3/4-ét, 450 településének több mint 80%-át és a népesség 60%-át elcsatolták. A termékenyebb déli: tokaji, szerencsi és sárospataki járás települései maradtak csak meg, összesen 77 község és a rendezett tanácsú város, Sátoraljaújhely. A megyeszékhely ipari negyedét és vasútállomását azonban — a béke előkészítő hatalmak által „hajózható"-nak nyilvánított Ronyva patakon túl - elszakította az országhatár. Kettészelte a határ Füzér községet is. Abaúj-Torna megye területének és településeinek valamivel több, mint a fele maradt meg: a gönci és szikszói járás tel-