Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

nyomásának. Rövid időre az ellenség kezére került Miskolc is, noha Szemere Bertalan mindenáron a védelem mellett szállt síkra. Ennek azonban nem volt katonai realitása. Alig három hét alatt megváltozott a helyzet. Tárcáinál és Bodrogkeresztúrnál Klapka György győzelmet aratott Franz Schlick tábornok csapatai fölött. Január 31-én a Tokajnál megismételt támadást is visszaverték, és megindulhatott az ellentámadás. Visszafoglalták Miskolcot, s február 10-én Klapka és Görgey hadai Kassán egyesültek. Bár február 26-27-én Kápolnánál még vereséget szenvedtek a rosszul vezetett honvédek, a következő hónapokban viszont Görgey Artúr vezetésével sikert sikerre halmozva törtek előre. Visszafoglalták Budát és Komáromot. Amikor azonban az orosz cár Ferenc József segítségére sietett 200.000 fős haderejével, a túlerővel szemben a további harcnak valójában nem sok esélye maradt. A honvédeink ekkor is értek el kisebb sikereket, egyiket éppen Zsolcánál. Ez a csata július 25-én biztosította a magyar sereg visszavonulását. A visszavonulók nyomában mindenütt orosz katonák, a vég elkerülheteden volt. A POLGÁROSODÁS KORA Az önkényuralom hasonlóan rendezkedett be Felsőmagyarországon is, mint az ország más területein. A megtorlás, a megfélemlítés vármegyéinkben nagyobb volt az országos adagnál. Kassa központtal kilenc vármegyéből katonai körzetet hoztak létre, megszüntették a régi egyesületeket, testületeket, melyek a politizálás színterei lehettek. Torna vármegyét ismét Abaújhoz csatolták, csak 1860-ban lett ismét önálló, mint az ország legkisebb megyéje. A vármegyék a kerületek (összesen öt) felállításával megszűntek az ország legnagyobb közigazgatási egységeiként szerepelni. Az új kerületi rendszer egyúttal elszakította egymástól megyéinket. A Tornával egyesített Abaúj, Zemplén és Szepes, Gömör, Sáros, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros megyék a kassai kerületet alkották, míg Borsod a Pest-Pilis-Solt, Fehér, Esztergom, Heves, Szolnok, Csongrád megyéket és a volt Jászkun kerületet magában foglaló pesti kerület része lett. Alsóbb fokra visszaminősítve megmaradtak a megyék, és a járási beosztás is. A megyei önkormányzat, s ezzel a közgyűlés, illetve a megyebizottmány szerepe lezárult. A régi tisztikar helyett a megye életét a kerületi hatóságoktól függő tisztvi-