Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

zásai következtében. A lakosság lélekszáma — Abaúj kivételével — stagnálóvá vált, sőt Zemplén megyében jelentősen vissza is esett. Leggyorsabban a népesség Borsod megyében növekedett az 18801910 közötd három évtizedben, közel 50 %-kal, ugyanakkor Abaúj-Torna, Gömör és Kishont megyében ez idő alatti növekedés mértéke mindössze 11-12 %, Zemplén megyében is csupán fele a borsodinak. Ebben jelentős szerepe volt az 1870-es években meginduló és a századforduló körüli években felerősödő kivándorlási hullámnak. Ezek túlnyomóan a tengerentúlra irányultak, és legsúlyosabban a felsőmagyarországi megyék nemzetiségi vidékeit érintették. (Abaúj-Torna kivándorlási vesztesége meghaladta az 50 ezer főt.) VÁRMEGYE-TÖRTÉNET A XVIII. SZÁZADTÓL 1950-IG A csaknem két évszázadig tartó háborús korszak lezárulása után nem kis feladat várt a kor emberére. Újjá kellett szervezni a közigazgatást, újjáépíteni az elpusztult falvakat, városokat, kiépíteni az utakat, megrendszabályozni a vizeket, újjáteremteni az ipart és a mezőgazdaságot a kor megkívánta színvonalon. A mezővárosok, különböző kiváltságokkal rendelkező települések jogállásának rendezése sem lebecsülendő feladat. Miskolc, amely gyorsan kiheverte a pusztításokat, s a XVIII. század első évtizedeiben dinamikusan fejlődött, szerette volna elérni a szabad királyi városi rangot, azonban megmaradt földesúri mezővárosnak. 1755-ben a Grassalkovich-család birtokába jutott, közigazgatását, adózását a földesúrral kötött szerződés szabályozta. A XVIII. század az uralkodó osztály birtokviszonyaiban csak Borsod és Zemplén vármegyék vonatkozásában hozott változásokat. Borsod, mint hódoltsági terület 6.000 forintért megváltotta magát, anélkül, hogy egyes birtokosaira fegyverváltságot róttak volna ki. így a változások inkább a szatmári béke után következtek be a hatalmas Rákóczi-birtok elkobzásával és eladományozásával. Ennek révén sok nemes került Zemplénbe, a megyei életre azonban kevés befolyásuk volt, sőt inkább az elzárkózás és németellenesség irányába szorították a nemességet. A megyék életében ekkor kezdenek egyes - az alispáni tisztséget generációkon ke-