Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

Miskolc környékén) vívták meg az ellenfelek, ha a legegyenesebb felvonu­lási utakat tekintjük. Az Árpád-házi uralkodók Halics iránti tanúsított ér­deklődése számos hadjáratot eredményezett, amelyekre megyéink terüle­tén keresztül kellett vonulnia a seregeknek - és biztosan érintették me­gyéinket az ellencsapások is, amelyek elsősorban a halicsiakkal szövetsé­ges sztyeppéi népek, az úzok és kunok betörései gyanánt jelentkezhettek. Közvedenül és rendkívül súlyosan érintette megyéinket az a veszede­lem, amelyről már elegendő forrással rendelkezünk és amely az Árpádok Magyarországát csaknem végveszedelembe sodorta: a tatárjárás. A Batu kán vezette mongol fősereg 1241 kora tavaszán tört be a Vereckei-hágón és győzte le egyeden rohammal a gyepűt védő Tomaj nembeli Dénes ná­dor csapatait. A gyorsan az ország közepéig nyomuló előcsapatok pusz­tították végig először a Bodrog-, a Tisza- és a Sajó-mentét. A kán vezette fősereg április elején érte el a Sajót Köröm és Sajóhídvég térségében. IV. Béla seregei a Sajó innenső oldalán vertek tábort. Az előcsatározások után április 11-én került sor a végső összecsapásra, amelynek során Batu seregei döntő győzelmet arattak. A királynak sikerült kíséretével együtt elmenekülnie (a néphagyomány szerint útja a Bükkön és a tornai erdősé­gen keresztül vezetett). A tatárok szokásuk szerint üldözőbe vették a me­nekülő királyt. Időközben a lengyel seregeket legyőző, Krakkót is megost­romló tatár csapatok betörtek az országba észak felől, így téve teljessé te­rületünkön a pusztítást, hiszen útjuk Abaújon, Gömörön és Borsodon keresztül vezetett az ország szíve felé. Megyéink területe fő hadszíntér lévén, nyilván az adagosnál is na­gyobb pusztítást szenvedett el (a tatárok taktikájához egyébként is hoz­zátartozott a megfélemlítés az első betörések idején). E pusztítás mértéke az írott források hiánya miatt nehezen rekonstruálható. Az események vi­szont bebizonyították, hogy a királyi vármegyék rendszerén alapuló or­szágigazgatás jelentős átalakításra szorul. A NEMESI VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA A XIII. század folyamán a birtokadományozások eredményeképpen a királyi birtokok nagymértékben visszaszorultak a magánbirtokokkal szem­ben (teljes vármegyék eladományozására is van példa a korszakban). A folyamat csak fokozódott a tatárjárás után, amikor az ország és a lakosság

Next

/
Oldalképek
Tartalom