Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

bözik az egyéb történeti forrásokból kihüvelyezhető eseményektől, hogy a kutatás feltételezi: nem is magáról a tényleges honfoglalásról beszél, hanem arról a 894. évi hadjáratról, amelyben csak az Árpád vezette magyar fősereg vett részt Szvatoplukkal szövetségben a frankok és a bolgárok ellen. E fősereg nem is tért volna vissza az Etelközbe, hanem a Kárpátmedencében telelt, ami oka lehetett a besenyők könnyű győzelmének az Etelközben maradt magyarok felett. Az Anonymus által közvetített hagyomány szerint területünket a magyarokhoz még Kazáriában csadakozó kabar törzsek szállták meg — s a történeti időkben valóban azokat a nemzetségeket (Aba, Örösúr, Miskolc, stb.) találjuk itt birtokosként, amelyek származásukat kabar vezérekig vezetik vissza. Megjegyzendő, hogy Gömör vármegye e tekintetből némileg kilóg a sorból: Anonymus Nógrád irányából és magyar vezérekkel „foglaltatja el", s ez a hagyomány talán arra utal, hogy más körülmények között történt területének a megszállása, mint a többi megyéé. S a későbbiekben valóban azt látjuk, hogy Gömör más egyház-igazgatási egység része (az esztergomi érsekséghez tartozott, nem pedig az egri püspökséghez, mint Borsod, Abaúj és Zemplén) - ez a különállás pedig, tekintettel az egyházigazgatás archaikusabb voltára, az Anonymus-féle hagyományt erősítheti. A honfoglaló magyarság legszebb régészeti emlékei területünkön, illetve a szomszédos megyék területén kerültek elő (főleg a Bodrogközben: Karoson, Kenézlőn, Zemplénben, Tarcalon, Bodrogszerdahelyen — hogy csak a legfontosabbakat említsük). Mindez arra utal, hogy ennek az országrésznek a honfoglalás utáni első században kiemelkedő jelentősége lehetett. Más temetők (Miskolc, Szerencs, Kistokaj, Szakáld, Tiszaszederkény) régészeti anyaga szegényesebb ugyan, de jól jelzi: a honfoglaló magyarság nagy tömegekben szállta meg megyéinknek azon területeit, amelyek a nomád vagy félnomád gazdálkodás számára a legmegfelelőbbek voltak. A KIRÁLYI VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA A korszak kívánalmainak megfelelő igazgatás, a vármegyerendszer kiépítése Szent István király műve — mégpedig olyan műve, amely némi változtatásokkal ugyan, de egy évezreden keresztül, napjainkig maradan-