Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

finom kidolgozású agyagedények, illetve a főként helyi (Tokaj környéki) előfordulású obszidiánból készült kőeszközök jellemeznek. E kultúra legfontosabb lelőhelyei Aggtelek, Edelény és Miskolc környékén találhatóak. A vonaldíszes kultúra helyét elfoglaló dszai kultúra népességének és a délről, keletről betelepedő jövevényeknek a keveredéséből jöttek létre a Kárpát-medence első rézkori kultúrái, amelyek közül többnek: a bodrogkeresztúrinak és vissinek is a megyénk területén található gazdag lelőhelyei adtak nevet. Ugyancsak gazdag emlékei vannak a bronzkor két nagy észak-magyarországi kultúrájának, a hatvaninak és a füzesabonyinak, illetve a késő bronzkori gávai és kyjaticei kultúrának (Alsóvadász, Felsővadász, Ároktő, Tiszakeszi, Gelej, stb.) A vaskorszak kezdetének nagy népvándorlási hullámai (keletről a szkíták vagy kimmerek, nyugat felől a kelták) ugyancsak erőteljesen érintették megyénk területét: ezt nemcsak gyakorta felbukkanó temetőik, hanem telephelyeik (köztük olyan kelta erődített helyek, mint amilyet Bükkszentlászló határában találunk) is bizonyítják. A hunokkal kezdődő, germán, iráni és talán török nyelvű népekkel folytatódó valódi népvándorlás hullámai szintén elérték területünket; ezek közül a népek közül a legtöbb emléket a késő avarok hagyták hátra. Az avar birodalom összeomlása után vidékünket — legalábbis annak síkvidéki részét, amely leginkább megfelelt a lovasnomád életmódnak — az „avarok pusztasága" részeként tartották számon: az sem elképzelheteden, hogy az itteni későavar népesség egy része megélte a honfoglalást. Az avar uralom idején kezdődött a szláv törzsek bevándorlása elsősorban területünknek erdővel borított részeire; ennek következtében a honfoglaló magyarok jelentős szláv lakosságot találhattak itt. A népvándorlás utolsó nagy eseménye a magyar törzsszövetség honfoglalása a Kárpát-medencében. Erről az eseménysorról két, egymástól különböző hagyomány is fennmaradt a korai magyar történeti irodalomban. Az egyik szerint, amelyet Anonymus közvetített Gestájában, különleges szerep jutott vidékünknek: Árpád fejedelemnek a Vereckei-hágón át beözönlő honfoglaló seregei első lépésben éppen az Ungvártól az Eger folyóig terjedő területet hódították és szállták meg. (A másik, a magyar krónikák által fenntartott hagyomány szerint a honfoglalás első lépéseként Erdély megszállására került sor.) Anonymus elbeszélése a győzelmes csaták sorozatából álló, dicsőséges honfoglalásról oly mértékben külön-