Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

Megoldatlan társadalmi kérdés a szegénység kérdése. A szegénység önmagában is nagy gond, de régiónkban társul hozzá, tömeges megjelenése, a szegénység sújtotta népesség iskolázottságának alacsony szintje, szakképzettséggel bírók alacsony száma. A szegények között sok a cigány származású, ami sokaknak elegendő okot ad az általánosításra, és az önmagában is borzasztó szegénység gondját kulturális és etnikai különbségekből fakadó türelmetlenséggel tetézi. Az évtizedek óta húzódó problémák megoldása nem könnyű, sok pénzt, időt, odafigyelést és hozzáértést igényel. Ezeket a feltételeket a megye önerőből nem tudja előteremteni. Külső támogatások eredményes felhasználása intézményi hátteret igényel, melyben élenjáró szerepet kap az Észak-magyarországi Fejlesztési Ügynökség, és a kamarák (közismert rövidítéssel a BÖKIK). A fejlesztésekre szánt pénzeket egy jól kiépült bankhálózat képes fogadni, a felhasználókig eljuttatni, és a pénz útját végig kísérni. A megye munkaképes lakosságának foglalkoztatási helyzetén sokat javít az ÉRÁK, az Észak-magyarországi Átképzési Központ. Az infrastruktúra fejlesztése csökkenti a megye perifériális helyzetéből adódó hátrányokat, az elzártságot, sőt lehetővé teszi, hogy a szomszédos megyék és a szomszédos országok közötti híd szerepét betöltse. MILYEN LEHETŐSÉGEKET TEREMT A CSATLAKOZÁS A TIZENÉVESEKNEK? valahová tartozni azt jelenti, hogy kapcsolatban lenni, együttműködni. Talán történelmünk, társadalmi élményünk magyarázza, ahogy viszonyulunk Európához. A The Economist gazdasági magazin újságíróját a finnek gondolkodása ihlette, de mintha nekünk szánták volna: „Finnországban csakúgy, mint a többi perifériális országban, Angliában és Portugáliában, az emberek úgy beszélnek Európáról, mintha máshol volna." AZ unió tehát a miénk is lesz, főképpen akkor, ha megtanuljuk a nyelvét. Bár minden tagállam hivatalos nyelve az uniónak is hivatalos nyelve, a mindennapokban mégis a világnyelvek jelentik a különböző anyanyelvű emberek közötti kapcsolattartást. Legtöbben anyanyelvként a német nyelvet beszélik Európában, igen népes a franciául beszélők száma is. Amit a legtöbben második nyelvként ismernek és használnak, az angol nyelv. Ezt a nyelvet használják Skandináviában, használják az Ibériai-félsziget lakói és a görögök. Az angolul beszélők száma folyamatosan nő, csakúgy, mint a németül, a franciául, az olaszul tudók száma. Az üzenet teljesen világos, meg kell tanulnunk egy vagy két idegen nyelvet. Könnyebben és gyorsabban juthatunk hozzá az életünket közvetlenül befolyásoló információkhoz, szerezhetünk tudomást új lehetőségekről. Az idegen nyelv ismerete nemcsak a kapcsolattartás eszköze. A nyelvek tanulásával egy másik kultúra részeseivé válunk.