Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

termőterületé. Arányuk az 1970-es 1/2-ről, 2000-re 40%-ra csökkent. A változás nem nagy, de elmozdulást mutat más jövedelmezőbb növénytermesztő ágazatok irányába. Több lett a kert, a gyümölcsös. 1970 és 1995 között az erdőterület mérete 159.000 hektárról 175.000 hektárra nőtt. visszaerdősítési folyamat indult el, ennek köszönhető, hogy 25 év alatt 16.000 hektárral nőtt a faállomány területe. A növekedés aránya éppen 10%-os. Az erdősítés hosszú távú befektetés, az erdőgazdálkodás magas szakértelmet igényel és a kockázata óriási. Az aszályos időszakban fellángoló erdőtűz több évtized áldozatos munkáját órák alatt elemésztheti. Talán ez is oka annak, hogy az utóbbi években nem változott az erdőterület aránya, de örüljünk, hogy ez az érték, sem természeti katasztrófa, sem a rablógazdálkodás kárvallottja nem lett. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a környezetkárosítás már olyan méreteket öltött, hogy károsítja az évszázados bükk-tölgyfákat, az évtizedekkel ezelőtt telepített fenyveseket. A megye gazdaságát az ágazati jellemzőkön kívül még egy adatsorral érdemes bemutatni. A beruházások értékét vizsgálva láthatjuk, hogy igen sok pénzt költöttek a megye állapotának javítására. Harminc év alatt 6 milliárd forintról 128 milliárd forintra nőtt ez az összeg, arányaiban 21-szeresére. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA AZ infrastruktúra szót először az Amerikai Egyesült Államok hadseregében használták, a második világháborúban. A kifejezés akkor a harcoló alakulatok ellátását és kiszolgálását jelentette. A második világháború után kevés olyan nap volt, amikor a világban mindenhol békében élhettek az emberek. (Szakértők és megszállottak szerint 6-7 nap.) A fogalom használata talán ezért is gyorsan és világszerte elterjedt és új értelemet kapott, a gazdasági feltételek gyűjtőneve lett. Azokat a folyamatokat, tevékenységeket és épített környezetet értjük alatta, melyek nem vesznek részt közvetlenül a termelésben, de fejlesztését, minőségét befolyásolják. Az infrastrukturális ellátottság a gazdasági fejlettség fontos mutatója, hiszen egy terület, egy közigazgatási egység infrastrukturális feltételrendszerének színvonalát írja le. A statisztikusok sok olyan vizsgálatot végeznek, amiből következtetni lehet a megye fejlettségére, (utak minősége, hossza, járatsűrűség, stb.). ebben a fejezetben azokat a tényezőket vizsgáljuk, melyek közvetlen hatással vannak a lakosok életszínvonalára. Az életminőség egyik, ha nem a legfontosabb mutatója, hogy hány lakás van a vizsgált területen, azaz a megyében. A megszokott 30 éves