Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

képe. Aki elhelyezkedési gondokkal küzd, úgy érezheti, hogy itt semmi sem működik. Bár a megye az országnak csak egy kis része, kevesebb, mint 10%-a, ahhoz túlságosan nagy, hogy az itt lakók teljes képet alkossanak róla. Az egyes emberek életét közvetlenül egy-egy kistérségen belüli változások képesek formálni, ugyanakkor a modernkor szemlélete az, hogy az emberek, főleg a fiatalok bátran változtassanak lakóhelyet, ott éljenek, ahol életpályájuk felfelé ívelhet. Az is jogos elvárás, hogy az emberi kapcsolatok, barátokkal, rokonokkal való kapcsolattartás folytonossága ne szakadjon meg. Az emberi kapcsolatoknak a nagy távolság, és az idő hiánya a legnagyobb ellensége. Nehéz megtalálni az optimális viszonyokat. Miközben a távolságok egyre rövidebb idő alatt áthidalhatók, az emberi kapcsolataink kialakítása évek, évtizedek eredménye, és ez a folyamat nem gyorsítható. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy hol telepedik le és hogyan alkalmazkodik az adódó lehetőségekhez. A döntésünket, talán még jobban pályaválasztásunkat is befolyásolhatják a megyénkről szerzett gazdasági ismereteink. Napjainkban egy terület gazdasági fejlettségének legáltalánosabban használt mutatója a bruttó hazai termék értéke. Ez a megnevezés a Cross Domestic Produkt, rövidítve a GDP hazai megfelelője. Ez az érték megmutatja, az adott időegység alatt - ez az idő általában egy év - létrehozott termékek és szolgáltatások összértékét. Ezek a termékek és szolgáltatások tovább már nem hasznosíthatók, úgy nevezik ezt, hogy végfelhasználásra kerülnek. Ez a GDP adat nagyon alkalmas egy-egy terület (ország, régió, stb.) gazdasági fejlettségének mérésére, mert csak az adott időszakban előállított értékeket foglalja magába. Használják gazdasági változások vizsgálatára, például mennyit gyarapodott egy terület egy év alatt. A különböző területek gazdasági helyzete jól összehasonlítható az egy főre jutó GDP alapján. Magyarországon ez az értékszámítási mód nagyon fiatal. A rendszerváltás előtt a nemzeti jövedelem alakulását tartották számon. Az időegység itt is általában egy év volt, de a tulajdonviszonyok nagyon különböztek az 1990 utánitól. A politikai fordulatig csaknem kizárólagos volt az állami tulajdon. A megváltozott statisztikai adatfeldolgozás miatt a két korszak gazdasági mutatói csak nagyon nehezen összehasonlíthatók. Ennek a fontos gazdasági mutatónak a vizsgálatából arra következtethetünk, hogy a '90-es évek második felében gyors növekedés indult el. 1995-ben 312.2 milliárd forint volt, 1999-ben 556.7 milliárd forint volt, a növekedés aránya közelíti a 80%-ot. Ez a növekedés bizony nagyon gyors, de ha megnézzük az egy főre eső GDP értéket úgy, hogy az országos átlagértéket 100-nak vesszük, akkor folyamatos lemaradás figyelhető meg, azaz a növekedés üteme más országrészekben sokkal gyorsabb. 1995-ben az országos átlag 3/4-ét meghaladó volt a megyei átlagérték,