Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)
Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)
változtak az arányok. 1970-ben az általános iskola befejezése után körülbelül 36.000-en vállalták a továbbtanulást, 1980-ban közel 31.000, 1990ben már 37.000, napjainkban majdnem 38.000 fő tanul tovább. A továbbtanulást választóknak nemcsak a száma nőtt, hanem az oktatási-színvonalbeli igénye is. 1970-ben a diákoknak alig kevesebb, mint fele gondolta úgy, hogy neki megfelel a szakmunkás oklevél. Harminc évvel később, a diákoknak alig több, mint 20%-a éri be ennyivel. Az érettségizők száma az 1970-es 18.817-hez képest 1999-ben 29.100-ra nőtt. A korosztály majdnem 80%-a megszerezte a jogot arra, hogy sikeres felvételi után, tanulmányait felsőfokú oktatási intézményben folytassa. Közülük nagyon sokan szakmai ismeretekkel is rendelkeznek, az általános középszintű műveltségen kívül, hiszen érdemes felidézni, hogy a legtöbb középiskolás diák érettségit is és szakképzettséget is biztosító szakközépiskolában tanul. Az érettségizők körében egyre nagyobb a továbbtanulási kedv. A diákok közül sokan választják a szakmai ismeretek elmélyítését segítő 13. tanéves képzést. Csaknem minden évben nő az egyetemi-főiskolai hallgatók száma. 1970-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3.723 felsőfokú hallgatót regisztráltak, a középiskolai tanulók számának alig 1/5-ét érte el ez a létszám. Nemcsak a továbbtanulási kedv volt kisebb, sokan kénytelenek voltak iskoláik elvégzése után munkába állni. Volt olyan, aki politikai okokból nem lehetett egyetemista, főiskolás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy csak az a tanuló kezdhette meg felsőfokú tanulmányait, aki a szigorú, komoly felkészültséget, tantárgyi ismeretet és sok esetben a szakmai alkalmasságot felmérő felvételi vizsgán megfelelt, és fizikai állapota is alkalmassá tette a tanulmányok végzésére, sokan meg sem kísérelték, hogy bejussanak az egyetemre, éppen e felvételi rendszer miatt. A felsőoktatási intézményekben igen magas színvonalú oktatás és tudományos munka folyt, de igen kevesen részesülhettek benne. A hallgatók kiválasztásának módszere sok kétséget hordozott magában, senki nem lehetett biztos abban, hogy a legmegfelelőbbeket választották ki a felvételi vizsgán. Az évek során egyre többen igyekeztek bejutni az egyetemre vagy a főiskolára, egyre többen feleltek meg a felvételi elvárásoknak. A '70-es és a '80-as évek alatt a létszám lényegében alig változott. 1980-tól '90-ig 25%-kal nőtt a borsod megyei hallgatók száma, a '90-es létszám 5 év alatt megduplázódott, napjainkra pedig megháromszorozódott, több mint 12.500 fő felsőfokú hallgatónk van. A hallgatói létszám ilyen arányú növekedésében igen fontos szerepet kapott a Miskolci Egyetem. A Selmecbányái Bányászati Akadémia jogutódjaként működő egyetem karain, a nehéziparban alkalmazott műszaki értelmiségi képzését, igen magas színvonalra emelte. A kor igényeit is folyamatosan szem előtt tartva, a műszaki mérnöki képzést sem hanyagolva bővítette képzési körét. Az 1980-as években magalakult a jogi kar, majd a gazdaságtudományi kar, megszületett a bölcsészettudományi in-