Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

tagállamok parlamentjei ratifikálják, azaz jóváhagyják, mint nemzetközi szerződést, és saját államuk törvényei közé iktatják. A csatlakozási szerződést a tagjelölt államban is, a parlament, a tagországok országgyűléseihez hasonlóan kezeli. A csatlakozó ország politikai vezetésének még egy kötelessége, kötelezettsége van, mégpedig az, hogy a taggá válásról az állampolgárai véleményét is ki kell kérnie, népszavazás formájában. Ne gondoljuk, hogy a népszavazás eredménye nagy bizonyossággal tudható. Kirívó, de valóságos példa Norvégia esete. Norvégia már nemegyszer végig tárgyalta a csatlakozás feltételeit. Legutóbb az 1995-ös bővítési körben, majd a népszavazás elvetette az uniós tagságot. Még ritkább eset, de ez is előfordult már, hogy egy tag a kilépésre szánta el magát. Ez az ország Grönland volt, ami Dánia részét képezte az 1973-as felvételekor. Ezután 1978-ban Grönland önállósult, és 1981-ben kilépett az integrációból. Hazánk és a nyugat-európai tőkés országok közötti viszony a legjobbnak volt mondható a szocialista országok közül, az 1957-től 1989-ig tartó időszakban, bár az ideológiai szembenállás és az ellenséges katonai szövetséghez tartozás megnehezítette a kapcsolattartást és a kapcsolatfejlesztést. Az áttörés mégsem ezután, hanem már 1988. szeptember 26-án megtörtént. Ez a legfontosabb dátum a magyar integrációs törekvésekben. Jelentőségét az adja, hogy ezen a napon írták alá azt a kétoldalú szerződést, mely feloldotta a korábbi diszkriminatív, azaz hátrányos megkülönböztetést az EK (Európai Közösség, az Unió elődje), és Magyarország között folyó kereskedelemben. Alig több mint fél évvel az aláírási ceremónia után megszületett a PHARE program a lengyel és a magyar gazdaság fejlesztésére. 1990 és 2001 között a PHARE programon keresztül 1.114 millió euró támogatás érkezett Magyarországra. 2000 és 2006 között évente 184 millió eurót kapunk. A társulási szerződés aláírására sem kellett sokáig várni, csak 1991 végéig, sajnos a szerződés elfogadása és érvényesítése 1994 februárjáig húzódott. A társult állam státusát elérő Magyarország a taggá válást tűzte ki új célul, ilyen törekvések más társult országokban is jelentkeztek, ezért 1993-ban megszületett a csatlakozás feltételeit összefoglaló „koppenhágai kritériumok" című okmány. A kritériumok ismeretében 1994 áprilisában hazánk benyújtotta a csatlakozási szándékáról szóló okmányt, de csak 1998. március 30-án kezdődött meg a bővítési folyamat tárgyalássorozata. Az eredményes csatlakozás érdekében új segélyprogramok indultak. A mezőgazdaság fejlesztését és korszerűsítését támogatja a SAPARD program, az ISPA program célja pedig az, hogy segítse a tagjelölt országokat a fejlett infrastruktúra kiépítésében. Az unió szintjéhez képest az egész ország elmaradott, de Borsodnak és az egész Észak-Magyarországi