Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

RÉGIÓNK És AZ EURÓPAI UNIÓ Szokatlan megoldás egy megyét bemutató kiadványban, hogy a jelennel, de talán még inkább a jövővelfoglalkozó fejedet a messzi múltba tekintsen. Nem lenne így, ha nem olyan nagy horderejű témát járnánk körül, mint a megyénk helyzete a\ Európai Uniós csatlakozáskor. A KÖZÖSEN VALLOTT ÉRTÉKEK, ÉS A KÖZÖS ÉRDEKEK Az Európai Unió képviselői és egykori tagjelölt országainak képviselői között egy évtizeden keresztül folytak a csatlakozást előkészítő tárgyalá­sok. A tárgyalásokból arra is következtethetnénk, hogy mégiscsak hatal­mas különbségek vannak a képviselt felek között. A különbség valóban számos, de az alapelvek azonossága az első percben nyilvánvalóvá vált, ezek nélkül ugyanis lehetetlen a csatlakozás. Az első, és úgy tűnik legfontosabb alapelv, a legfontosabb közösen vallott érték, a diktatúra elvetése, a demokrácia felvállalása. A kelet-kö­zép-európai tagjelölt államok mindegyike súlyos hiányosságokkal küz­dött ezen a téren, annak ellenére, hogy a szocialista rendszer a demokra­tizmusát nyíltan hangoztatta, a tőkés országokat pedig elnyomó kapita­lista rendszereknek bélyegezte. A volt szocialista országokban az egy­párti, vagy látszólagos többpárti rendszer nem biztosította maradéktala­nul az emberi jogok érvényesülését. A politikai hatalom túlsúlya volt a jellemző, a politikai hatalmat pedig egy érdekcsoport birtokolta. Ezt az egy párt hatalmát biztosító politikai rendszert kellett úgy át­alakítani, hogy a politikai hatalom gyakorlása más érdekcsoportok szá­mára is elérhető legyen, azaz legyen többpárti a politikai rendszer. A po­litikai hatalom működésében a törvényesség, a törvényes működés elle­nőrzése nagy jelentőséget kapott. Ennek az alapelvnek az érvényesülése megyénk életében is fontos vál­tozásokat eredményezett. 1990-ig, mint mindenhol az országban, a me­gye vezető testülete a tanács volt, teljes nevén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács. A megye vezetői posztjait az Magyar Szocialista Munkás­párt (MSZMP) tagjai töltötték be. A közigazgatás és a párt megyei vezetése között szoros együttműködés volt, párthatározatok, utasítások szabták meg a közigazgatási vezetők feladatait. Az elmúlt 12 évben törvények ga­rantálják, hogy a megye működéséért felelős közgyűlés, illetve a köz­gyűlés elnöke, ne válhasson a kormányzó erők játékszerévé, illetve ne él­hessenek vissza hatalmi helyzetükkel. Jogrendszerünk biztosítja, a törvé­nyes működés ellenőrzésének feltételeit. A politikai hatalmat gyakorlók

Next

/
Oldalképek
Tartalom