Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi, természeti értékei, építészeti öröksége (Olajos Csaba)

római katolikus templom, a korláti református templom, az abaúj szántói római katolikus templom, a sárospataki római katolikus csarnoktemplom. Erősen átalakítottak, de néhány szép részletekkel rendelkeznek a gótika korából az erdőbényei római katolikus templom, a mádi római katolikus templom, az olaszliszkai, a szerencsi református templom, a tállyai római katolikus templom, a tarcali római katolikus templom, a tolcsvai gótikus stílusú római katolikus templom. A Miskolc avasi református templom a késői gótika legszebb emléke. XIV. századi alapokon 1411-ben bővítették, majd mai formáját 1480 körül nyerte el. A háromhajós csarnoktemplom 1544-ben leégett, karcsú oszlopai, boltozatai beomlottak. Az 1560-as évek újjáépítése során kapta mai belső kialakítását, erőteljes pilléreit és kazettás famennyezetét. Szomszédságában áll az 1577-ben épült harangtorony, körülöttük terül el a város műemléki temetője. Gótikus, pálos szerzetesrend külterületi templom romjai: Miskolc mellett a Bükkben állnak Szentlélek kolostorának romjai, amely feltételezhetően a XIV. század elején épült, de már 1540 körül el is néptelenedett. Kurityán-Ujház kolostorát 1408-ban alapította Perényi Imre. Az építési munkák 1420-ban fejeződtek be, de a kolostor 1550 körül már el is néptelenedett. A Martonyi-Háromhegyi kolostort a XIV. században építették, de 1550 körül már nem használták. Gönc pálos kolostorát Nagy Lajos király alapította 1371-ben. Sátoraljaújhely pálos-piarista templomát és kolostorát a XIV. században alapították, az épületegyüttes már 1501-ben állt. Az épületet a XVIXVII. században építették újjá, és 1673-ban kápolnával bővítették. Az első említés Miskolc-Diósgyőr kolostoráról 1304-ből származik, de Balassa Zsigmod 1549-ben elpusztította az épületet. Később 1739-42 között újjáépítették. Ma az Erdőfelügyelőség használja. A reneszánsz művészet térhódítását a templom-építészetben a megyében csak néhány síremlék őrzi. Ilyen a Pálóczi fivérek sírlapja, amely a sárospataki vármúzeumban látható, vagy Rákóczi Zsigmond síremléke a szerencsi református templomban.